JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2024. április 17.
Ready Wednesday2024. április 17.
Pacsirtasirató a Muflonban2024. április 15.
Rafael Mário: Out of Zone2024. április 08.
Blaser, Samuel: Book Nine2024. április 03.

Lemezpolc kritika:
New Fossils - II

New Fossils: II 2024. március 26., Salvai Ádám

new-fossils-ii.jpg

New Fossils - II (Morotva Records)


További izgalmas színárnyalatok a New Fossils palettán

A hazai jazz univerzum (számomra mindenképp) legizgalmasabb projektjeként jelent meg tavaly a New Fossils első lemeze. Ennek folytatásaként vált elérhetővé nemrég a csapat legújabb albuma, ami egyszerűen a “II” címet viseli.

A New Fossils tagjai a magyar jazz közösség aktív zenészei: Szabó Dániel Ferenc dobos és Gyányi Marcell bőgős/basszusgitáros kettősétől indult a koncepció, akikhez társult Varga Dániel szaxofonos, Ocsovay Damján billentyűs, és ifjabb Tóth István gitáros.

A lemez első hírmondói single formátumban a “Universe Is a Big Dark Room” és az “Any Drop of Youth” dalok voltak (és további különlegesség, hogy ez volt az első kettő szerzemény a csapat közös munkájának elején).

A tavalyi első album után egyrészt nagy elvárásaim voltak, mivel egy olyan zenei világot teremtettek meg rajta, ami igazán közel áll hozzám. Másrészről viszont egy pillanatra nem volt aggodalom bennem azzal kapcsolatban, hogy ez a mostani anyag hozni fogja ugyanazt az érzést.

Sorrendben az első dal a “Universe Is a Big Dark Room”, amit már hallottam korábban koncerten is - így egy ismerős köszönt vissza rögtön elsőként. Egyből a megszokott lebegés, könnyed érzés, a gyönyörűen meghangszerelt téma után elsőként a szaxofonszóló nyitja az improvizációk sorát. Ahogyan az előző lemezen, úgy most is a nyitó dal vendége Fekete-Kovács Kornél, aki mint a hiányzó elem a kirakósban, úgy egészíti ki a zenekart.

A folytatásban jön az “Any Drop of Youth” - az előzővel szemben egy számomra teljesen új dal. A téma és a szaxofonszóló kezdete kapcsán kicsit folkosra emlékeztető hangulat után ismét nagyon szépen épül a dinamika, mintha koncerten lennénk, igazán együtt élnek a tagok. Egy rövid billentyű átvezető után újra a teljes zenekar megszólal a témával, majd lassan, fokozatosan levezetik a dalt.

A harmadik “Pond” egy gitár témával a központban indul, kicsit Frisell játéka, megszólalása villant be a kezdetekben. Valamennyire a blues hangzásvilág uralkodna el, amikor egy felhúzás után megérkezik a szaxofon vezetésével a zenekar. A téma végére érve viszont megint kiállnak és jöhet a gitárszóló. A korábbiakhoz képest ez most más, de csakis jó értelemben. Pláne, gitáros füllel egy ilyen extra szelet a New Fossils tortában mindenképp egy jó ízű dolog.

A “Solace” a negyedik dal és egyben a legrövidebb a maga 3 perc alatti hosszával. Latinos lüktetés, ugyancsak más irány, de nagyon jól eső. Középpontban a zongora, a téma alatt együtt a gitárral. El tudtam volna hallgatni hosszabb ideig is, de már fordultunk át az utolsó számra, ami az “Antonio” címet kapta. Egy gitár intró után ismét csatlakoznak a többiek, de most többnyire újra a gitár marad a fókuszban.

Egy interjúban elmondták, hogy ezek a dalok ritkán képezik részét a koncert műsornak - én örömmel meghallgatnám az előzőekkel együtt ezt is.

Számomra a két kiemelkedő tényező a New Fossils zenéjében a nagyon jól működő hangszerelés és a dalok témái, amik mintha egy másik világból szólnának. A témák, de az improvizációk is egyszerre ötvöznek sokféle zenei világot és érzést valami nagyon különleges végeredményt alkotva.

New Fossils: “II” (2024)

  1. Universe Is a Big Dark Room
  2. Any Drop of Youth
  3. Pond
  4. Solace
  5. Antonio

Vissza a lemezhez