JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2020. szeptember 26.
JazzUp – Gergely Edvárd2020. szeptember 24.
Wania, Dominik: Lonely Shadows2020. szeptember 24.
Lemezajánló (2020.09.21-27.)2020. szeptember 21.
Rypdal, Terje: Conspiracy2020. szeptember 21.
Mi újság? – Holb Alexandra2020. szeptember 20.
Wilkins, Immanuel: Omega2020. szeptember 20.
JazzUp – Papp Márton2020. szeptember 17.
Porter, Gregory: All Rise2020. szeptember 12.
Mike Gotthard 30!2020. szeptember 08.
Dave Holland (1946-)2020. szeptember 07.
Játék – 2020 szeptember2020. szeptember 06.
FELHÍVÁS 2020. szeptember 06.
Bird 1002020. augusztus 29.
Branford Marsalis 60!2020. augusztus 26.
Klubtámogatás hetedszer2020. augusztus 16.
Mi újság? - Tommy Vig2020. augusztus 02.

Lemezpolc kritika:
Montague, Chris - Warmer Than Blood

Montague, Chris: Warmer Than Blood 2020. július 29., Salvai Ádám

chris-montague-warmer-than-blood.jpg

Chris Montague - Warmer Than Blood (Whirlwind Recordings)


“Warmer Than Blood” – egy nagyon forrónak ígérkező album a téma ezúttal. A névválasztást nem bízta a véletlenre a brit gitáros, Chris Montague. A zene alapján azonban elmondható, hogy megérdemli a figyelemfelkeltést.

A zenekarvezető Montague gitározása mellett hallható még Kit Downes zongorán és Ruth Goller basszusgitáron.

Chris Montague számára dalszerzőként, illetve zenekarvezetőként ez az első album, ami a saját neve alatt jelent meg. Már hosszabb ideje együtt dolgoznak Downes-szal, és nem is lehetett kérdés, hogy kik lesznek a zenésztársai egy ilyen projektben. Persze, kihívást jelentett dob nélkül kialakítani a dinamikát és formát adni a daloknak, de egy teljesen új világot fedeztek fel így a szerzeményekben.

Az első dal egy bevezetés az albumhoz és egyben az „Irish Handcuffs” című szerzeményhez, itt egyedül Montague játszik. Ezután már csatlakozik a zongora és a basszusgitár, érdekes, hogy ez a felállás nem tartalmaz dobot. Virtuóz játékot játszik egymással a zongora és a gitár, majd egy nagyobb űr alakul ki a szünettel és megváltozik a teljes dinamika. Egy sokkal nehezebben értelmezhető atmoszférát teremtenek, ami a dal végéig egy izgalmas kísérletezés marad.

Az album címadó „Warmer Than Blood” egész halkan indul, és nagyon szépen bontakozik ki a nulláról; Montague egy szép szólóval jelentkezik itt, ami szinte észrevétlen vált át Downes szólójába.

A negyedik dal az “FTM”, majd az ötödik “C Squad”; előbbi egy folyamatos kísérletezgetés, egy erős feszültséget hordoz magában, amelyet időnként felold valamilyen szinten. Utóbbi szintén egy kísérletezgetés, de közben teljesen más hangulata van már az első pillanattól. Érződik, hogy a legtöbbet kihozzák egymásból a zenészek, komoly az összhang és az odafigyelés minden oldalról.

A „Not My Usual Type” már egy hétköznapibb szituációt prezentál, a „The Internet” pedig valahol középúton helyezkedik el, de mindkettő nagyon tetszik.

A végén hallható még a „Moira”, egy nyugodt ballada Montague előadásában.

Zárásként a „Rendered” hangzik még el hármuktól. Egy gyönyörű befejezése a lemeznek.

Érdekes volt hallgatni a szokásos trió hangzástól némileg eltérő gitár-zongora-basszusgitár felállást. Időnként nagyon kellemes, teljesen követhető atmoszférát kreáltak a zenészek. Néha azonban keresgélték a határokat a hangzás és a képességek terén is. Hol izgalmat, hol szimplán pozitív érzelmeket váltott ki az album hallgatása.


Chris Montague: Warmer Than Blood (Whirlwind Recordings, 2020)

  • ·Irish Handcuffs (Introduction)
  • ·Irish Handcuffs
  • ·Warmer Than Blood
  • ·FTM
  • ·C Squad
  • ·Not My Usual Type
  • ·The Internet
  • ·Moira
  • ·Rendered

Vissza a lemezhez