Metheny, Pat: The Orchestrion Project 2013. július 11., Gyémánt Bálint



Őszínte leszek, Maloschik Róbert már hónapokkal ezelőtt ideadta Pat Metheny „The Orchestrion Project” című dupla CD-jét. Sokat hallgattam, de nem igazán tudtam nekilátni, hogy mit is írjak róla. Ez a kiadvány az egyik legizgalmasabb zenei utazás, amiben valaha részem volt.

Az egyetemi éveim alatt egy fél évet a norvég zeneakadémián Oslo-ban töltöttem. Itt találkoztam egy Misha Alperin nevű orosz zongoraművésszel, akinek a szavai máig nagyon élénken dolgoznak bennem. Gyakran hangsúlyozta, hogy egy jó jazz-zenész olyan, mint egy vadászkutya. Ösztönös, mindenre kész, nem gondolkodik, csak beleszagol a levegőbe, és arra megy, amerre a szimata viszi...

Metheny mindig is kísérletező típus volt. Munkásságában éppen Misha szavait érzem megtestesülni. Félelmetes, hogy eszébe jut valami és legyen az bármilyen "őrület", megteremti a lehetőséget, hogy létrehozza.
Hogy egy aktuális lemezről minél több információ birtokába jussak, a legnépszerűbb videómegosztó oldalon igyekszem az összes felvételt megnézni. Így derült ki, hogy a lemez producere Steve Rodby, a Metheny Group és Quartet oszlopos tagja. Aki ért angolul, biztosan értékelni fogja, hogy milyen lelkesedéssel beszél az új projektről, még azt is bevallja, hogy eleinte nem volt teljesen átlátható számára a produkció...

https://www.youtube.com/watch?v=sSmtYDjIyj0&feature=youtu.be

Ez a lemez Metheny gyerekkori álmának megvalósulása. A hallgatónak talán hihetetlen, de egyedül ő játszik a "zenekarban"! Minden mást robotok és relék mozgatnak, szólaltatnak meg. Természetesen a "karmester" kontrolál mindent, például a saját gitárjával nem csak ütős hangszerek működhetnek együtt a játékával, de egy speciális hangszer segítségével levegővel megszólaltatott üvegeket, vagy éppen vibrafont is hallhatunk, szinkronban a főhős lélegzetelállító zeneiségével.

Jó volt hallani és látni, hogy nem csak kész kompozíciókat találunk a lemezen, de teljesen spontán, szabadon improvizált darabok is rákerültek a korongokra.
A debütáló koncert előtt nagy volt az izgalom, hogy vajon minden működik-e, állítása szerint Pat nem is tudott aludni a fellépés előtt.
Mindig meg van a lehetősége a technikai bakinak, pláne egy olyan projekt esetén, aminek éppen a technológia a gerince, vagy mégsem?

Bizony, ahogyan kell, a koncert második felében a színház elektromos ellátása megadta magát, így az összes relé, robot, elektronikus pengető és ütő alkalmatosság haszontalanná vált...
A közönség hatalmas szerencséjére viszont a produkció lelke, nem volt semmilyen technikai feltételnek kiszolgáltatva, így Metheny szólóban folytatta tovább a koncertet.

Nyilván óriási siker követte a fellépést és újra bebizonyosodott, hogy az igazán nagy dolgokat nem motorok, hanem emberi és zenei nagyságok képesek csak mozgatni...