• 

1968 és 1988 között a Nagykanizsai Szimfonikus Zenekar klarinétosa volt.

A trombitás dr. Beke Árpáddal megalakították a Kanizsa Jazz Együttest, amely 1987-ig működött és sikerrel szerepelt más városokban, jazztalálkozókon és a Magyar Rádióban.

A tagok között sok más mellett Süle László és Esze Jenő zongoristák, Folk Iván gitáros, valamint Gróf Zoltán ventilharsonás is szerepelt.

Ámon tagja volt az 1989-ig működő Hot Brass Band-nek is.

Pályája kezdetén harsonán majd klarinéton tanulta meg a zene alapjait. Ifjú korában azonban szaxofonra váltott. A jazz-zel való kapcsolatában döntő szerepe volt az Egyetemi Színpad koncertjeinek és a Gellért Szálló jazz programjainak. Példaképei ekkor Benny Goodman és Artie Shaw klarinétosok voltak.

Hivatásos katonazenészként 1968-ban került Nagykanizsára.

Alkalmi fellépések után dr. Beke Árpáddal és Pálfi Attilával megalakították a Kanizsa Jazz Együttest, amely az 1972-ben létrejött nagykanizsai jazz klub házi zenekara is volt. Ámon István legjelentősebb szerepe a Kanizsa Jazz Együttesben a repertoár összeállítása és a sorkatonai szolgálatra bevonuló zenészeknek a helyi jazz-életbe való bevonása volt. A Dunántúlon koncertező zenekarról a Magyar Rádió és a Magyar Televízió is készített felvételt.

Dr. Beke Árpád és Pék Pál mellett elévülhetetlen érdemei vannak a jazz népszerűsítésében, valamint a kanizsai jazz második korszakának megalapozásában.

Zenei pályája során játszott a Nosztalgia zenekarban és a hévízi Rogner szálló zenekarában is. Az Olajbányász Fúvós Zenekar vezetőjeként majd egy évtizedig irányította, szervezte a fellépéseket.

Számtalan tanítványa közül a fiatal generációból Imrei Marcellt és Varga Dánielt ismerheti jobban a közönség.