JazzMa

Friss Hírek

Huszadszor is Lamantin2019. június 24.
Gyárfások2019. június 21.
Abrams, Casey: Jazz2019. június 20.
HARMÓNIA ÉVADZÁRÓ2019. június 17.
The Partisans: Nit De Nit2019. június 15.
Mezei Szilárd: Citromfa2019. június 13.
Cohen, Avishai: Arvoles2019. június 11.
XII. BODAJKI JAZZ TÁBOR2019. május 11.

Hírek

Gyümölcsöző találkozások Marosvásárhelyen

Május 5-e és 8-a között került megrendezésre a 6. International Student Festival Marosvásárhelyen. A program jazzt tanuló fiatal muzsikusok versenye mellett kurzusokat és koncerteket foglalt magában, és a zsűrielnök, Boros Zoltán elmondása szerint fő célja évek óta az, hogy gyümölcsöző találkozásoknak lehessen színtere. Jómagam a Bartók konzis különítmény tagjaként lehettem e találkozások részese, amelyekről most beszámolok a kedves olvasóknak.

Találkozások versenytársakkal

A versenybe a beküldött felvételek alapján összesen 12 produkció jutott be énekes és hangszeres szólista, valamint zenekar kategóriában. A Kodolányi Főiskoláról, az Etűdből, a Zeneakadémiáról, Kézdivásárhelyről és Bukarestből egy-egy, Jászvásárról kettő, a budapesti Bartók konziból pedig öt nevező érkezett. Mindhárom este négy húszperces műsor hangzott el a marosvásárhelyi Jazz & Blues Clubban. (Kitűnő helyszín igazi klubhangulattal - nem mellesleg Romániában még szabad beltérben dohányozni.) A mezőny stílusban, megközelítésben, formációk szempontjából is sokszínű volt, így tanulságos volt egymás játékát, éneklését hallgatni, “találkozni” mások megoldásaival, elképzeléseivel (főleg a mindenki számára kötelező számok esetében). Az az érdekes találkozás pedig bizonyára a nemzetközi kapcsolatépítés jegyében valósult meg, amelyben a bukaresti Stefan Alexandru Constantint a Balogh Tamás Quartet kísérte.


Találkozások szakmai nagyságokkal

A versenyprogram után minden este szakmai értékelésre került sor, ahol a zsűri tagjai egyesével mondták el véleményüket a versenyzőkről. Azt hiszem, mindannyiunk számára fontos építő kritikák hangzottak el ezeken az értékeléseken. Emellett délelőttönként workshopok zajlottak. Hétfőn Sárosi Péter zongorista tartott kurzust, aki a szabadság és a saját hang megtalálásának fontosságáról beszélt, majd a közös zenélésnek adta át a terepet, maradandó élményt okozva ezzel az aktív és passzív résztvevőknek egyaránt. Mike Godorja keddi workshopján a próbák miatt sajnos nem tudtunk részt venni. Végül szerdán Sárik Péterrel a time tárgykörét jártuk körül élményszerűen és több oldalról, nagyon hasznos gyakorlatok által. A zsűritagok napközben is szívesen válaszoltak mindenféle kérdésre akár a produkciókkal kapcsolatban, akár általánosabban. Számomra például nagyon emlékezetes és előrevivő volt a beszélgetés, amit Sárik Petivel folytattunk, mikor odaült hozzánk ebédelni.


Koncertélmények, mint találkozások

A fesztivál négy napja alatt öt koncertet hallgathattunk meg. A megnyitó után rögtön kettőt: a Tóth Lajos trió standard-ekből és saját számokból álló műsorát, majd Gabriela Costa és Alex Man gitár-ének duóját, finom latin muzsikákkal. Hétfőn a Sebastian Spanache trió adott színekben és aszimmetrikus ritmusokban egyaránt gazdag, lebilincselő koncertet. Kedd este Harry Tavitian játszott zongorán, Cserey Csaba pedig ütőhangszereken, klasszikus zenei és keleti hatásoktól sem mentes, impulzív zenét. A fesztivál záróestje vonzotta a legtöbb embert: népes közönség gyűlt össze a Tom White & Friends együttesnek a jazzfesztivál profiljától kissé távol álló rockabilly koncertjére.


A végeredmény:

A zsűri tagjai a magyarországi és romániai jazzélet nagy nevei voltak: Bágyi Balázs, Boros Zoltán, Florian ‘Mosu’ Lungu, Dr. Romeo Kozma, valamint Sárik Péter.

Döntésük értelmében a legjobb énekes díját Kisgyörgy Ilka kapta, a legjobb hangszeres szólista Farkas József Jr. lett, a legjobb zenekar címet pedig a Balogh Tamás Quartet érdemelte ki. Emellett több küldöndíjat is kiosztottak: a legjobb énekes improvizatőr Egri János Jr. lett (yeah, man!), a legjobb női énekes Bolyki Sára, a legjobb férfi énekes pedig Stefan Alexandru Constantin. A legjobb kísérő Gyárfás Péter (zongora), a legeredetibb zenekar a Nemti, a legfiatalabb résztvevő Jónás Géza, és különdíjat kapott még a harsonás Robert Cozma. A fesztivál legjobb barátjának járó díjat pedig Sárik Péter vehette át.


A díjakon kívül gazdagodtunk itt rengeteg zenei élménnyel és impulzussal, új ismeretségekkel, beszélgetésekkel, fergeteges estékkel. Magam és a konzis különítmény tagjai nevében elmondhatom, hogy nagyon jó élmény volt ez a fesztivál és ajánlom a jazzt tanuló fiatalok figyelmébe!

(És mielőtt bárki is azt hinné, hogy Bolyki Sára magamutogatásból írta volna a fenti anyagot, hát nagyot téved! Ti. mielőtt kiutaztak, én kértem meg rá, hogy amint hazaér, írjon egy beszámolót! A magyar fiatalokról pedig a következő jutott eszembe: az 1997. szeptember 30-án született Egri Jancsikát én már 2006. február 3-án felléptettem a Jazz a Márványteremben sorozatomban… Az 1992. február 29-én Egerben született Farkas Józsikát (miután a szőrös szívű zsűri nem szavazta be 2011 tavaszán a Balogh Csibe Jenő Jazz Zongora Tehetségkutató Verseny elődöntőjébe…) az akkor nyáron kapuját megnyitó felsőörsi Snétberger Zenei Tehetség Központba ajánlottam be (ma már dicsekednek is vele…), az 1993. augusztus 17-én Kerepestarcsán született Balogh Tamást pedig 2011 nyarán a Zsámbék Jazz Open nyitó estjén léptettem fel (miután a szőrös szívű zsűri nem szavazta be 2011 tavaszán a Balogh Csibe Jenő Jazz Zongora Tehetségkutató Verseny elődöntőjébe…)! És direkt a végére hagytam Bolyki Sárát, akit tavaly ősszel láttam-hallottam először énekelni a Bartók konzi tanszaki vizsgáján a Budapest Jazz Clubban. Az archívumban vissza lehet keresni, mit írtam akkor… Gyakorlatilag 3 hónapi jazzének tanulmány után mindenkit leénekelt a színpadról! Büszke vagyok rá, hogy ilyen tehetségeket fedezek fel évtizedek óta a magyar jazznek! Mégha ez csípi is mások szemét... – A szerk.)

Vissza a hírekhez