A free jazz kiemelkedő alakjai - 9. rész: DON CHERRY

1960. december 21-e (éppen idén lesz hatvan éve), New York City, A&R Stúdió: az Ornette Coleman Double Quartet felveszi a "Free Jazz - A Collective Improvisation " című lemezét. Mérföldkő a szabadon rögtönzött zene több évtizedre visszatekintő történelmében. A minden hónap második hétfőjén megjelenő sorozat részei a free jazz legjelentősebb képviselőit mutatják be. Kilencedik rész: Don Cherry.

DONald Eugene CHERRY 1936. november 18-án született Oklahoma City-ben. Édesanyja zongorán, édesapja trombitán játszott. Négy esztendős korában Los Angeles-be költöztek, itt az ötvenes évek elején már jazzt játszott: Art Farmer zenekarában zongorázott. Megismerkedett Clifford Brown-nal, az akkor már neves trombitással - az ő hatására váltott hangszert. (Bár 1-1 lemezen Cherry később is zongorázott.)
1958-tól Ornette Coleman-nel készített felvételeket, köztük a bevezetőben említett, korszakalkotó "Free Jazz"-t. (Erről részletesen írtunk ugyanezen sorozat Coleman-t bemutató részében.)

Több évtizedes együttműködés következett Ornette Coleman-nel - lényegében DC haláláig - számtalan közös lemezzel és koncerttel.
Közben a hatvanas években több jelentős társulás tagja lett Cherry.
1960-ban felvették a "The Avant-Garde" (Atlantic) című alkotást, amely csak 1966-ban jelent meg. John Coltrane tenor- és szopránszaxofonon, Charlie Haden és Percy Heath bőgőn, Ed Blackwell dobon játszott. Az eredeti és a későbbi borítók:

1963-ban a "New York Contemporary Five" nevű quintet tagja lett, Archie Shepp (tenorszaxofon), John Tchicai (altszaxofon) Don Moore (bőgő) és J. C. Moses (dob) mellett. Az első lemezt -"Consequences" (Fontana) - még három követte ebben az
összetételben.

1964-ben Albert Ayler "Ghosts" (Debut) című lemezén működött közre.
1965-ben felvette első önálló albumát: "Complete Communion" (Blue Note, 1966) - Gato Barbieri (tenorszaxofon), Henry Grimes (bőgő) és Ed Blackwell (dob) társaságában.

1969-ben a Liberation Music Orchestra tagja lett, amelyet Charlie Haden vezetett. Tagjai - mások mellett - G. Barbieri, Dewey Redman (alt- és tenorszaxofon), Carla Bley (zongora) és Paul Motian (dob) voltak.
Ugyanebben az esztendőben duófelvételeket készített a dobos, ütőhangszeres Ed Blackwell-lel: "mu" (BYG Records) címmel két részben jelentek meg az albumok.

Több saját stúdió- és koncertlemez után a Black Saint kiadónál 1976-ban felvették az "Old and New Dreams" című lemezt, amelyet még három követett - a zenekar neve az első alkotás címe lett, az előző társulásoknál megismert Redman-Haden-Blackwell összeállításban (Cherry mellett). Közben már zsebtrombitán (pocket
trumpet) játszott a leggyakrabban.

Egy másik jelentős, három lemezt megért trió, a CoDoNa tagja lett DC 1978-ban. A Co-Do-Na a keresztnevek első két betűjének összehozásából alakult ki: Collin Walcott (szitár, tabla), Don Cherry (trombita, fuvola) és Nanå Vasconcelos (ütőhangszerek) – már nincsenek közöttünk.

Sorban jelentek meg a saját és az előzőekben említett társulások kiadványai, közülük például 1989-ben a beszédes című "Art Deco" (A&M). James Clay tenorszaxofonozott, Haden bőgőzött és Billy Higgins dobolt.

Érdeklődési körébe került a világzene, egzotikus ("leírhatatlan" nevű)  hangszereken (is) kezdett játszani. Jellemző mű: "Multikulti" (A&M, 1990) - számtalan közreműködővel.

A kezdeti - és későbbi - "vad" muzsikák után az utolsó önálló album finom, kellemes zenét hoz: "Dona Nostra" (ECM, 1994). A tagok: Lennart Åberg - tenor- és szopránszaxofon, altfuvola; Bobo Stenson - zongora; Anders Jormin - bőgő; Anders Kjellberg - dob és Okay Temiz - ütőhangszerek.

Cherry életútja nyilván nem lehet teljes ebben az írásban (nem is az volt a cél), talán fontos részletek kimaradtak. Pedig mindössze 58 évet élt, májrákban hunyt el 1995-ben, egy hónap múlva lesz halálának 25. évfordulója. (Egy évvel halála előtt járt a Don Cherry Quartet (DC – zsebtrombita, zongora, elektromos zongora, ének, Carlos Ward – altszaxofon, fuvola, Mark Helias – bőgő, Hamid Drake – dob)  Magyarországon, a Nagykanizsai Jazzhétvégén léptek fel!)
Pályafutása rendkívül gazdag, alkotásai (nemcsak) a (free) jazz fontos részévé váltak. Különleges játékát számtalan felvétel őrzi.