Elbúcsúzott a „The Bad Plus”
A 2000-ben, eredetileg zongora trióként alakult „The Bad Plus” zenekar számára úgy tűnik eljött a befejezés ideje. A két alapító tag, Reid Anderson és Dave King, az év elején bejelentette, hogy az idei búcsúturné után feloszlik a zenekar. Igaz, ami igaz, alapító zongoristájukkal, Ethan Iverson-nal 17 évig játszottak együtt, az őt követő Orrin Evans-szel már csak hármat (2018-ban a Budapest Jazz Clubban már így léptek fel). 2021-ben áttértek a quartet formációra Ben Monder és Chris Speed csatlakozásával, őket 2022. november 19-én élőben is hallhattuk a Magyar Zene Házában. Az utolsó fellépések már „The Bad Plus Chris Potter and Craig Taborn” elnevezéssel kerültek meghirdetésre, amelynek egyik állomása április 1-én volt a RaM-ArT Színházban.

A fellépő zenekar tagjai a következők voltak: Reid Anderson – bőgő, Dave King – dob, Chris Potter – tenorszaxofon, Craig Taborn – zongora.
A koncerten megidézésre került a zongorista-zeneszerző Keith Jarrett legendás American Quartet-jének zenéje, melyben Charlie Haden bőgőzött, Paul Motian dobolt és Dewey Redman szaxofonozott a zongorista mellett. A most fellépő Anderson, King, Potter és Taborn számára a Keith Jarrett American Quartet zenéje inspiráció volt, generációjuk gondolkodását meghatározó formációként tekintenek rá.

Bár a zenekar 1971 és 1976 között működött, lemezeik jelentős része csak feloszlásuk után került kiadásra. Jarrett szóló produkciójának, a „The Köln Concert”-nek 1975-ös elsöprő sikere után megnőtt az érdeklődés a zongorista korábbi munkássága iránt is, aki addig csak egy volt a Miles Davis zenekarok turnézenészei között a szélesebb közönség számára.
A magyar közönség a Keith Jarrett American Quartet-tel nem találkozhatott, de zongora trió formában 1972-ben felléptek Székesfehérváron. Ennek a koncertnek a felvételét többször is leadta a Magyar Rádió (igaz nem az utóbbi években), de az akkori turné Hamburg-i állomásán játszott program lemezen is megjelent az ECM kiadásában.
Ideje már, hogy beszámoljak az április 1-i koncertről, amelyen a Keith Jarrett American Quartet munkásságából négy kompozíció került előadásra:
1. Fort Yawuh (Keith Jarrett) – A „Fort Yawuh” című 1973-ban megjelent albumról.

2. Byablue (Paul Motion) – A „Byablue” című 1977-ben megjelent albumról.

3. Shades of Jazz (Keith Jarrett) – A „Shades” című 1976-ban megjelent albumról.

4. Mushi Mushi (Dewey Redman) – A „Bop-Be” című 1978-ban megjelent albumról.

A koncert elején sokáig azt hittem, hogy megállás nélkül végig játsszák az egészet, de kb. 28 perc játék után befejezték az első számot.

Ezután Reid Anderson, a bőgős mutatta be a zenekart, amely minden név elhangzása után amolyan szignálszerű kis zenedarabot játszott el. Ezután beszélt még a zenekar tagjainak már említett kapcsolatáról a Keith Jarrett American Quartet-tel.
A második darab is az előzővel azonos hosszúságú volt, majd ezt követte két rövidebb, 9 percig tartó szám.



Az utolsó szám előtt Anderson ismét bemutatta a zenekart és a szignál most sem maradt el. A „Mushi Mushi” című Dewey Redman darabban játszotta Dave King dobos az egyetlen szólóját, amiből már kétség nélkül sejthettük a koncert végének közeledtét.

Hatalmas taps köszöntötte a meghajló zenészeket, akik a levonulás után gyorsan vissza is jöttek és adtak még egy rövidebb ráadást.

Újból meghajlás, taps, levonulás, de senki nem mozdult a nézőtéren. A zenekar ismét visszajött, de már csak egy meghajlásra.

Most is kiderült, hogy a „The Bad Plus” zenéjének a titka – bármilyen összeállításban is játszanak – a Reid Anderson és Dave King által játszott zenei alap. Reid Anderson intenzív, telt basszusjátéka homlokegyenest szembe megy a sokak által preferált jelzésszerű bőgőzéstől. Dave King esetében időnként úgy tűnik, mintha nem Ő kísérné a szólistát, hanem a szólista Őt. Nem mostanában hallgattam a Jarrett-féle eredeti verziókat, de úgy éreztem, hogy Chris Potter és Craig Taborn inkább saját magát adta, nem az utánzáson volt a hangsúly. Csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy aki a háttér – The Bad Plus, ill. Keith Jarrett American Quartet – ismerete nélkül ült be a koncertre, az bizony könnyen gondolhatta, hogy a Chris Potter Quartet egyik fellépésén van.

A neten található egy 26 perces összefoglaló a zenekar egy hónappal korábban, az USA-ban adott koncertjéről. Ízelítőül ezt tudom ajánlani azoknak, akik ilyen-olyan okok miatt lemaradtak a budapesti fellépésről. (Ennek a koncertnek a programjából látszik, hogy a zenekar jóval több számot ismer a Keith Jarrett Quartet-től, mint amit Budapesten előadtak.)
The Bad Plus with Chris Potter & Craig Taborn 3/3/26 Lexington, KY (Keith Jarrett Quartet Tribute):
https://www.youtube.com/watch?v=MdmrBsw20_U









