Lattmann Bélára emlékezve
Győri-ravazdi munkatársunk, Hartyándi Jenő küldte az alábbi szöveget! – A szerk.
Miután a pályatársak és tisztelők lerakták emlékezetük köveit Béla sírjára, pár korai, valószínű nem vagy kevéssé ismert szálát osztanám meg veletek.
Béla ugyan dorogi születésű, de felnőve a győri konziban folytatta, ha jól emlékezem zongora szakon.
A hetvenes évek közepe vége között biztos főleg Győrben tartózkodott, mert társaim és általam 1976 őszén (épp 50 éve!) alapított első győri jazzklubbal hamar megtalálta a kapcsolatot. Persze mi az elején olyan igazi vidéki lemez és magnóhallgató jazzklub voltunk a győri Ifiházban. Jazztörténeti és a kor híres muzsikusait bemutató előadásokat tartottunk és ma már nehezen elképzelhető módon, ennek eléggé szép közönsége lett, hiszen a hozzánk is lassan beszivárgó jazz-rock hullám egy időre áttörte a jazz és a rock közti korlátokat. Érdekes mellékszál, bizonyítva, hogy milyen kicsi és kitágult a mai világunk, hogy az akkori időszak egyik domináns bandája, a Mahavisnu Orchestra egyik 18 éves kora óta a csapatban játszó harmadik, majd második, majd első hegedűse Steve Kindler ma a szomszéd faluban, Pannonhalmán él.
De nem tartott sokáig az élő zene mentes szocialista jazzklub időszaka, mert megjelent benn Béla, hogy ő szervez egy zenekart konzis társaiból és játszhatnak-e? Úgyhogy ezután 2-3 éven át a Lattmann Quartet és Quintet uralta a győri helyi jazzvilág élő zenei vonalát.
Erről pár felvétel is megmaradt, Béla emlékére előkeresem valahonnan. Nem lesz annyira nehéz, mert pár éve bedigitalizáltam azon időszak porosodó hangszalagjait. E sűrűn változó és Béla vezette bandában, pár olyan muzsikus is felbukkant, akik később ismertté váltak a jazz, vagy a zene egyéb ágaiban.
Most keresve, találtam egy régi szöveges összefoglalás a Lattmann Béla-féle zenekarok alakulásáról, lásd:
"első saját zenekar:
december 13-án bemutatkozott klubunk zenekara a Lattmann Quintett. (A zenekarból a bőgős Lattmann Béla később első vonalas jazzmuzsikus lett. A zongorista Nyári Károly is a könnyűzenei élet hírességévé vált.) A zenekar akkor a győri Zeneművészeit Szakközépiskola diákjaiból alakult. Az előbb említetteken túl Nagy Sándor klarinétozott (elismert komolyzenész lett), Fenyő Zoltán fuvolázott (balesetben korán elhunyt), Gombos László dobolt. (Utóbbinak is szépen indult a jazzkarrierje, ma tanít.) Az együttes zenei világa nem volt egységes, megtalálható volt benne a népdalfeldolgozástól, a divatos jazz-rock-ig minden.
1978 elején kivált Nagy Sándor, majd később két új tag Tiborcz Dénes (tenorszaxofon) és Sirsom László (gitár) csatlakozott az együtteshez. (Később mindketten disszidáltak, előbbi Németországban muzsikál. Utóbbi Ausztráliában muzsikál és tanít. Orszáczky Jackie – a legendás Syrius együttes frontemberének – ausztrál zenekarában játszott tartósan.) A zenekar hangzása ekkorra már sokkal egységesebb lett, bebop-os és hard bop-os témákat játszottak. Egészen 1978 végéig együtt voltak. Aztán elkerültek Győrből, mert a Zeneakadémiára, a Zeneművészeti Főiskolára kezdtek járni (vagy disszidáltak).” Még annyival egészíteném ki, hogy a legidősebb Tiborcz testvér, az András, vagy Freddie is többször játszott velük, aki egyébként a korszak egyik legjobb és legfrissebb magyar fiatal zenekarának, a később Bacilus Combonak nevezett, Lakatos Tóni és Gárdonyi László nevével fémjelzett bandának volt a bőgőse. Majd ő is Ausztráliába disszidált. Ma már Berlinben él és muzsikál.”
A Sirsom Lászlóról készített portréfilmem 54. percétől hallható egy részlet a Lattman Quintett-től, hallgasd itt:
