JAZZLANDTŐL JAZZLANDIG
Ezzel a címmel tökéletesen leírható a 25 éves Gayer Mátyás pályája, aki szerda este a győri Rómer Klubban koncertezett triójával.
A pálya indulása Tiborcz Iván inspirálására indult, aki Zalában megteremtette a jazz szigetét ezen a néven, remek hangulatú koncertekkel a szőlőhegyek között (a zongorista fel is lépett itt később egy másik formációval anno). A második állomás egy pinceklub, mely a Porgy & Bess mellett az egyik legnépszerűbb élő jazzhely Bécsben. Gayer Mátyás ugyanis Grazban szerezte meg a bachelor of arts diplomát, ami amolyan művészeti főiskolának felel meg, és aktivitása az osztrák klubokban máig tartó.
A harmadik lépcsőfok pedig a legfontosabb, amit magyar zenészek ritkán lépnek meg: a Big Apple Jazz Tour. Minden jazz-zenész Mekkája: New York. Aki eljut ide, elmehet a Harlembe, az Apollo Theatre környékére, de ez ma sem veszélytelen hely estefelé. Választhatjuk a Columbus Circle-nél a Dizzy’s Clubot, ahol az úri közönség vacsorázik a koncert alatt, vagy meghallgathatjuk a Birdland aktuális koncertjét a 44. utcában.
De ha van időnk, pénzünk, kedvünk, és a partnerünk is kitartó, akkor legjobb, ha a 7th Avenue-n sétálunk dél felé, mert ott sorakoznak az igazi nagyágyúk: a Village Vanguard, a Mezzrow, a Smalls és az Arturo’s. Ahol mindennap élő zene szól, a legkiválóbbak lépnek fel estéről estére. Egy zenész számára ez elengedhetetlen a master of arts diploma megszerzéséhez. Mert itt mindenki hallhatja, mit tud az elit, s ő mire képes ilyen konkurenciában. Gayer bele merte vetni magát ebbe a világba.
Ebből hallhattunk ízelítőt az esti koncerten. A hely szellemében (egy átépített raktárra hajaz leginkább) akár loft jazz is szólhatna, de Gayer izgalmas mainstream vonalat visz. A Great American Singbook-ba lapoz bele a trióval, melyben Hofecker Mátyás bőgőzik és Mario Gonzi dobol, aki Bécsből utazott ide a koncert kedvéért.
Porter "I Get a Kick Out of You"-jával indítva, Miller majd Charlie Parker-kompozíció következik, az eredeti virtuozitását megidézve. Monk „We See”-je úgy szól, mint a parancsolat.
A koncert második felében egy Coltrane-blues aztán megállította a lélegzeteket. Hallottunk karácsonyi rögtönzést is stílszerűen, és a „Song for Mulgrew” című saját kompozíciót. Bill Evans koncentrált modorában megmutatta, mi is ma a jazz. Jó volt hallgatni.
