Egyszer volt… Zsámbék Jazz Open – 32. rész – Oláh Kálmán Trio feat. Stefano di Battista (2003. július 18.)
Ahogy azt a sorozat 0. részében jeleztem, döntő többségében a Zsámbéki Romtemplom melletti füves dombon rendeztük a koncerteket.
A 2003. július 18-i est III. részét is „Olasz est”-nek kiáltottam ki, hiszen a leghíresebb olasz szaxofonos játszott magyarokkal. Igaz, azóta már egyikük, a dobos Németh Ferenc már amerikai állampolgár lett.
Az Oláh Kálmán Trio így állt fel: a névadó – zongora, Egri János – bőgő, Németh Ferenc (aki akkor már túljutott a Boston-i Berklee-n, valamint a Los Angeles-i Thelonious Monk Institute-on, és már New York-ban élt!) – dob.
Stefano di Battistuta Rómából érkezett meghívásomra. (Csak mellesleg, Stefano menedzsere 6.000 eurót kért a koncertért, de én lealkudtam 2.000 euróra, és szereztem egy másik fellépési lehetőséget csütörtök estére a Millenáris Fogadóba. Emlékszel még erre Kirchkeszner Ági???)
Először a magyarok trióban eljátszották a zenekarvezető szerzeményét: „Waltz for Dexter”.
A maradék négy számra szállt be az olasz sztárvendég:
Oláh Kálmán „Straight Eight”
Oláh Kálmán „Polymodal Blues”
Miles Davis „Blue in Green”
Wayne Shorter „Footprints”
A közönség természetesen vastapssal búcsúztatta a zenészeket.
