83. DzsesSzerda Tatabányán – Symbiosis 5 koncert
Fényképek: Nagyné Ági - szöveg: Nagy Lajos.
A hagyományosan zöld alapszínű beharangozó, s eleddig csak szöveges részeket tartalmazó plakát közepén ezúttal formabontó módon egy kék színű, sokszirmú dália virág díszlik: tán a robbanásszerűen ránk köszöntött tavasz alteregójaként…
Ezen koncert a 17. évadát megélt sorozat záró eseményét jelentette, mely évad különösen sokszínű volt, az alapító „KétTamások” áldozatos munkájának, s hogy őróluk se feledkezzünk meg, a kitartó, s tiszteletre méltó támogatóknak köszönhetően.
E koncerten debütált a koncert helyszínéül is szolgáló Tulipános Ház számára beszerzett remek Yamaha elektromos zongora.
Egyszerű műfaj kedvelőként nem tisztem szuperlatívuszokat zengedezni, de engedtessék meg szerénységemnek megkockáztatni a korántse’ túlzó jelzőt: e koncert méltó lezárása lett színes évadunknak!
Idézet a koncert beharangozó ösmertetőjéből:
A Symbiosis 5 tagjai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Bartók Béla Konzervatórium falai közt találkoztak. Céljuk a hangszeres zene kifejező erejének megélése, és hallgatókkal való megismertetése. Zenéjüket erősen átitatja a modális jazz, de sok más zenei elemet is előszeretettel alkalmaznak. Repertoárjukat saját szerzeményeik alkotják.
A fellépők:
Gyányi Tamás – nagybőgő, zenekar vezető, a Pege Aladár nagybőgő verseny II. helyezettje
Ludányi Tamás – alt-, tenor- és szopránszaxofon
Virág Benedek - gitár
Kapolcsi-Szabó Levente – elektromos zongora
Majsai Roland - dob
Az elhangzott szerzemények:
- Sziget
- Récék
- Narancssárga mező
- Struggle
- Parisian Song
- Változás
- Step One
- Feladatok
- Hatás
- Pillanat (ráadás)
Kérem a Tisztelt Olvasókat: nézzék el nekem, hogy nem bocsátkozom a zenedarabok mibenlétének elemzésébe, hisz ahhoz – egyszerű műfaj kedvelőként – mérföldekkel (kotta füzetekkel) kevesebbet konyítok, mint a JazzMa bármely Tisztelt beszámolóíró munkatársa.
Az elhangzott szerzemények friss, lendületes hatásúak voltak, ízlésesen adagolt, színvonalas szólókkal fűszerezve, miket is nagy egymásra figyeléssel adtak elő ezek a tehetséges fiatal zenészek. Hallhattunk tőlük egyébként ízig-vérig balladát is (Változás). A 3-4-5. szám egyébiránt az együttes megjelent kislemezén hallható, akár a YT csatornán is. Öröm volt látni az egyéni szólókat méltató apró mosolyokat csakúgy, mint az egyébként „beugróként” velük zenélő Ludányi Tomi immár jócska rutinnal átitatott téma-kibontásait nyugtázó gesztusokat. Jómagam egyébként – noha volt szerencsém az Ő játékát számtalanszor élvezni – első ízben hallottam/láttam szopránon játszani, megfogalmazásában „idegen vizeken”. Ha mégis ki kellene emelnem egy számot, nos, számomra az a koncert hetedik, „Step One” címet viselő darabja volt, illetve a ráadás-szám, mely lendületében, s változatosságában az imént említett folytatásának is beillett.
