VI. Sárkányszelídítő Jazz Napok, Esztergom - Szentgyörgymezői Olvasókör (2023. augusztus 5., szombat)
Az esztergomi VVV jazzklub Sárkányszelidítő Jazz Napok elnevezésű jazz fesztiválja már 6. éve kerül megrendezésre a Szentgyörgymezői Olvasókörben.
A fesztivált délután Polgár József igazgató nyitotta meg, de szombat délelőtt 10.00 órától már megkezdődött a „sárkányszelidítés” a Kokopelli Jazz Matiné gyerekeknek szóló Interaktív jazz koncertjével.
Az igazgató úr beszéde után Vörös László művészeti vezető konferálta fel az első fellépőt a 2020-ban alakult Symbiosis 5-ot, akik fiatal koruk ellenére valamennyien aktív közreműködői a magyar jazzéletnek, de nemzetközi sikereket is aratnak, pl. szeptember elején Belgiumban fog fellépni a zenekar a B-Jazz International Contest döntőjében.
A zenekar tagjai:
Drippey Máté – szaxofon
Kapolcsi-Szabó Levente – zongora
Virág Benedek – gitár
Gyányi Tamás – nagybőgő
Majsai Roland – dobok
A koncert a „Balaton” és a „Kezdet” című Majsai Roland szerzeményekkel kezdődött, és rögtön érezhető volt, hogy a zenekar minden tagja magasan képzett, kiváló zenész. Valóban egyfajta szimbiózisban működik a zenéjük, organikus egységet alkotnak a kompozícióik, sokszor úgy szóltak a zenekar nagyon szépen meghangszerelt témái, mintha nem is egy zenekar, hanem egyetlen nagy transzcendens hangszer szólalna meg. A zenekar tagjai magabiztosan alkalmazták az előadásukban a poliritmikát és a polimetrikát. A „Kezdet”-ben pedig valóban valamiféle ősi jelleg is érezhető volt.
Harmadikként a „Parisian Song” következett, a tempós témára előbb Virág Benedek játszott szép gitárszólót, majd Drippey Máté szopránszaxofonon nyújtott át egy igen sűrűn megkötött hangcsokrot a közönségnek.
Ezután a „Feladat” című Majsai kompozíció hangzott el, majd Kapolcsi-Szabó Levente "Nostalgy" című szerzeménye következett, amellyel a Magyar Jazz Szövetség Jazz Combo Versenyén elnyerte a legjobb kompozícióért járó különdíjat. Ebben a témát követően Gyányi Tamás bőgőszólót játszott, valamint Kapolcsi-Szabó Levente adott elő virtuóz zongoraszólót.
A közönség természetesen visszatapsolta a nagyszerű zenekart, akik ráadásként egy up tempo bluest adtak elő.
Ezután a Mester Dániel Trió következett - Mester Dániel – tenorszaxofon, klarinét, Cseh Péter – gitár, és Hidász Tamás – dob.
Mester Dániel a világ számos pontjára (Dél-Korea, Indonézia, Törökország, Brazília, Marokkó) eljutott már fellépő művészként, ennek lenyomata a triója, amelynek zenéjében kiválóan megférnek egymás mellett az indonéz, török és balkáni dallamok, de a magyar népzene is. Tenorszaxofon hangzása nagyon szép, igazi tiszta, csillogó tenorhang, játéka pedig dallamos és virtuóz.
A koncert az „Eastern Western” című szerzeményével kezdődött, majd az „Indonisian Dream” elnevezésű, indonéz 5 fokú skálára épülő, meseszerű dallamokkal folytatódott.
Harmadikként a „Ha nélküled hajnalodik” következett, amelyben Mester Dániel klarinéton pszichedelikus hatásokat is előadott, illetve a basszus szerepét is betöltötte a zenében Cseh Péter gitárszólója alatt. A trió produkciójáról bátran kijelenthető, hogy a világ bármelyik rangos jazzfesztiválján is megállná a helyét.
Negyedikként egy magyar népdal feldolgozás, a „Jaj de szépen esik az eső” következett, kiváló tenorszaxofon-szólóval Dani, és még kiválóbb dobszólóval Hidász Tamás részéről.
Ezután Cseh Péter szerzeménye következett, a „Lilibáj”, amely ugyancsak különleges, gyönyörű dallamvilág.
Majd egy újabb Mester Dániel kompozíció, a „Regret” hangzott el, amely balkáni témára épült, de a jazz mellett még heavy metált is tartalmazott nyomokban.
A koncert utolsó száma igazi meglepetésként egy funky groove-os nóta, a „Wooden Frog Anthem”, azaz a fából készült békák himnusza volt, wah-wah pedálos klarinéttal és fütyüléssel előadott témával, amely után a közönség vastapssal követelte a ráadást, ami szintén ugyanez a szám volt, csak a közönség fütyülte a témát.
A szombati nap utolsó fellépője a Harcsa Veronika–Gyémánt Bálint duó volt. A mintegy negyven országot és számos fesztivált megjárt duó a kortárs jazzt és az improvizatív popzenét egyedien ötvözi, minél teljesebb hangzásra törekedve.
Harcsa Veronika egy éteri jelenség, aki roppant tudatosan képes használni a hangját, amely elképesztően képzett hang.
Az első szám a ”Life Lover” volt, amely konkrétan erre a duóra íródott intellektuális jazz. Gyémánt Bálint 2 in 1 gitárjátéka is lenyűgöző volt.
A második téma a ”This Time” arról szólt, hogy most mit ígérek meg magamnak, misztikus, mélységekből merítkező művészet.
A harmadik számban Gyémánt Bálint nagyszerű gitárszólóját hatalmas ováció kísérte a közönség részéről.
Ezután Weöres Sándor és Nemes Nagy Ágnes versek következtek megzenésítve, drámai fordulatokban gazdag dallamokkal, a szenvedély és a szenvedés érzéseit előadva. Majd József Attila versek, elképesztő hatással a közönségre, ahogy a gitár kiprovokálta az énekesből a halál, a fájdalom, az emberlét legkatartikusabb érzéseit.
A közönség sokszor nem mert tapsolni az egyes produkciók végén, várta a „feloldozást”, amikor a katarzis csúcspontján állt meg a dal.
Utolsóként a Talking Heads együttes „Szél” című számának a feldolgozása hangzott el, amely egy indiánról szól, akinek a legjobb barátja a szél, aki állandóságra vágyik, és a szelet kéri, hogy fújja el a változást.
A duó produkcióját vastapssal köszönte meg a közönség, majd Nina Simone „Feelin Good”-ját adta elő Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint ráadásként.
A fotókat Zsolt Szi készítette
