Lemezbemutató és egyebek
A múlt év legvégén jelent meg a dobos Kalmár Zoltán quartetjének első lemeze. A zenekar stílusát és a jazzről alkotott felfogását a hatvanas évek első felében uralkodó zene, az ún. Blue Note hangzás határozza meg leginkább. Itt aztán sorolhatnánk hosszasan a neveket, akik mindahányan a mai napig lényegi befolyással voltak a jazz fejlődésére. Közülük sajnos már csak kevesen vannak közöttünk.
Az elmúlt években sokan játszottak a zenekarban. A lemezen hallható quartet tagjai a következők: Raboczki Balázs – alt- és szopránszaxofon, Cseke Gábor - zongora, Barcza Horváth József - bőgő, Kalmár Zoltán - dob. Hozzájuk csatlakozott még két vendég zenész.
Az egyikük Fekete-Kovács Kornél (trombita, szárnykürt), aki a magyar jazz színtér egyik meghatározó zenésze és a CD-n is bizonyítja, hogy nem véletlenül. „Vendégség” ide vagy oda, játéka meghatározó a lemezen, sőt még egy szerzeménye is felvételre került.
A másik vendég, Kovács Linda énekes, aki a zenekarvezető egy szerzeményében (zene is, szöveg is Kalmár Zoltán alkotása) énekel szépen és igényesen.
A csütörtök esti lemezbemutató koncerten a BJC-ben a közreműködők személyében számos változás történt a megjelent albumhoz képest. Egyrészt hiányzott a lemezen szereplő két vendég muzsikus, másrészt Barcza Horváth József helyett Hárs Viktor bőgőzött Kalmár Zoltán, Cseke Gábor és Raboczki Balázs társaságában.
A koncert a kompozíciók lemezen is megtalálható sorrendjében kezdődött, vagyis Mongo Santamaria sokak által – vokális és zenekari változatban is – feldolgozott „Afro Blue” szerzeménye hangzott fel először, benne Cseke Gábor pazar zongoraszólójával.
A folytatásban a zenekar Barcza Horváth József „Ogre” című számát játszotta, majd következett Wayne Shorter egyik jazz standard kategóriába tartozó kompozíciója, a „Yes or No”. Mindegyik számban hosszabb szóló lehetőséget kapott Cseke Gábor és Raboczki Balázs, de – nem tolakodóan – időnként Kalmár Zoltán is előtérbe került.
A továbbiakban két darab kimaradt a lemezről és a kevésbé ismert (sajnos!) amerikai trombitás, Tom Harrell „Moon Alley” darabját játszotta a zenekar, amelyben már Hárs Viktor is előadott egy bőgőszólót.
Az első rész a „Leaving the Playground” című Raboczki Balázs szerzeménnyel zárult, amely stílusában jól passzolt az ikonikus elődök zenei világához.
A lemezen hallható darabok közül két Fekete-Kovács Kornélhoz kapcsolható szám maradt ki, az egyik az Ő szerzeménye, a „Stayin’ Alone”, a másik pedig Miles Davis-től ismert „Four (Or More)”. Érthető okból ugyancsak kimaradt a Kovács Linda énekével lemezre rögzített „Come with Me” is.
A szünet után négy, hatvanas évekből származó jazz standard került a quartet műsorára, cím szerint a következők:
1. Witch Hunt (Wayne Shorter)
2. Dolphin Dance (Herbie Hancock)
3. Recorda Me (Joe Henderson)
4. Contemplation (McCoy Tyner)
A szerzők és a kompozíciók tökéletesen jellemezték a Kalmár Zoltán Quartet kedvelt zenei világát, ami rajtuk kívül sokaknak is kedvence. A korszak Blue Note-nál és más kiadóknál kiadott lemezei újra és újra megjelentetésre kerülnek hol CD, hol vinyl formátumban, bizonyítva elévülhetetlen szerepüket a jazz történetében.
