Keresés

Hírek


Debreceni Jazznapok – Ilyen volt az első nap

A magyar jazz debreceni örömünnepe egy rendkívül változatos zenei összeállítással vette kezdetét a Pásti utcai zsinagógában és az előtte lévő udvaron, július 25-én. Összefoglaló az első nap eseményeiről.

Ahogyan a program művészeti tanácsadója és műsorvezetője, Maloschik Róbert nyitóbeszédében hangsúlyozta, a Debreceni Jazznapok az ország, sőt egész Kelet-Európa egyetlen megszakítás nélkül üzemelő jazzfesztiválja, amin idén immár a 42. alkalommal került megrendezésre. Mi mással is kezdődhetett volna, mint a bebop-korszak hagyományőrzőivel, a Debreceni Jazz Együttessel, amiben a ritmusszekció, Berkes Balázs bőgős és Kőszegi Imre dobos voltak a „special guest”. Egy lendületes Cannonball Adderley blues-boppal nyitottak („Sack o’ Woe”), ami után eleredt az eső, de egy rövid technikai szünet után folytathatták programjukat. A most 75 éves Gyarmati Zoltán szaxofonos „Kirándulás” című dala következett, szintén a bebop hangulatának szellemében, amiben megszólalt a banda többi tagja is: Erdei Kálmán zongorázott, Zakar Zoltán volt a pozános, a trombitán pedig a fiatal generációt képviselő Subicz Gábor, a PASO kiválósága játszott. A vészjóslóan fenyegető esőfelhők miatt kicsivel kevesebbet játszottak, egy régi Miles Davis nótával, a „Blues Waltz”-al búcsúztak.


A nap a zsinagógában folytatódott tovább, a Csepregi-Rátonyi duóval. A szakrális helyszín igazán különleges hátteret kölcsönzött ennek a produkciónak, amiben megszólaltak a világhírű „Szomorú vasárnap” szerzőjének, Seress Rezsőnek dalai is. A páros saját, „Private Conversation” című lemezéről is szemezgetett, Rátonyi kompozícióival nyitottak, majd jött a már említett Seress örökzöld, minden idők leghíresebb magyar slágere. Rátonyi Róbert különleges önkísérő zongoratechnikájához, villámgyors futamaihoz jól simultak Csepregi Gyula érzelemmel teli szaxofonszólói, főleg a nem egészen zeneszerzőként elhíresült Charlie Chaplin „Smile” című nótájában. A duó egyedi hangszeres összeállítása valamint a könnyedebb hangvételű darabok (egyáltalán nem könnyű) feldolgozásai miatt egy egészen intim hangvételű produkciót hallhatott a nagyérdemű.


A harmadik műsorszámban az ifjúságé volt a főszerep, egészen pontosan az Orszácky Jackie basszusgitár-tehetségkutató győztes Fonay Tiboré és triójáé az udvaron. A koncert két félidős, az első részt Maloschik Robi bácsi speciális szakmai nyelven „állatnak”, Fonay „zúzósnak” minősítette. Mindkét jelző találó, a közönség igazi funk-jazzt hallhatott, húzós groove-okkal, neo-soul-os beütéssel, Szebényi Dániel rendkívül kreatív, néha az űrkorszakot idéző billentyűzésével, Laskay Péter precíz dobalapjaival, valamint egy Herbie Hancock feldolgozással („Actual Proof”). A második félidőben lépett színpadra Munkácsy Eszter énekesnő, a fiatal generáció új reménysége, aki nemrég bejutott a Montreuxi Jazzfesztivál elődöntőjébe. A Yarbird Suitben bemutatta scat-énekes improvizációs képességeit, énekelt egy könnyed bossa novát, de műsora legsikerültebb pillanatai a „My favorite things” egyedi feldolgozása, és saját dala („Visions of hometown”) voltak.


A fesztivál első napjának záróakkordja és egyben fénypontja a Nigun fellépése volt a zsinagógában. A zenekar a tradicionális kelet-európai zsidó zenéből merít, és óriási energiákat szabadít fel a színpadon. Ha a Csepregi-Rátonyi produkciónak jót tett a helyszín, akkor ez a Nigunra hatványozottan igaz, a melódiák a természetes környezetükben könnyebben váltak befogadhatóvá. A Nigun már a free-jazz felé kacsingatott, sok váratlan ritmustörés (Jeszenszky György-dob) jellemezte a zenét, a gitáros zenekarvezető Párniczky András és a szaxofonos Bede Péter improvizációi összetettek és nagyon kreatívak voltak. Ha Ajtai Péterre (bőgő) dinamót kötöttek volna, valószínűleg sikerült volna a zsinagóga áramellátásának nagy részét biztosítani. A Nigun zenéje nem a balkáni és zsidó skálák vég nélküli ismételgetése, hanem a zsidó dallamok lelkének újrafelfedezése a jazz nyelvén. A koncert óriási siker volt, két ráadást adtak, ezekben  már, mint klezmer zenekar tartottak levezetést, megidézve a régi zsidó lakodalmak hangulatát és a táncok elsöprő lendületét. A klarinét viszont sajnos otthon maradt.


A fesztivál programja a második napon a Hal közben folytatódik tovább.


1.jpg


2.jpg


3.jpg


4.jpg


5.jpg


6.jpg


7.jpg


8.jpg


9.jpg


10.jpg


11.jpg




Vissza a hírekhez