Nemcsak dobosoknak szól – Megjelent Kármán Sándor Keep Swinging című könyve a Ceglédi Dobmúzeumról
Lapunk két alkalommal is (2014. november 17-én és 23-án) beszámolt Kármán Sándor könyvének sajtóbemutatójáról. A BMC könyvtára zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel és barátokkal, emellett rengeteg kérdésre kaphattunk választ. Megtudhattuk, hogy 40 évvel ezelőtt először egy ceglédi garázsban kapott helyet az akkori gyűjtemény, amely azóta már méltó helyen, 22 éve önálló múzeum. Méghozzá olyan múzeum, amely nemcsak itthon egyre népszerűbb, hanem számos külföldi elismerést is szerzett.
Otthon a fotelben ülve, kényelmesen lapozgatva a könyvet, elsőként az tűnik fel, hogy a kiadó Magyar Ütőhangszeres Kultúráért Alapítvány ritka szép kiadvánnyal lepte meg az olvasókat. Sok száz illusztráció sorakozik a legkülönbözőbb dobokról, a dobfelszerelések elemeiről, soha nem látott hazai és külföldi hangszercsodákról, gyűjtőkről és nem utolsó sorban ezeknek a különös instrumentumoknak a legtöbbször háttérben maradó készítőiről és megszólaltatóiról.
Egy kis ízelítő a ceglédi Dobmúzeumból
Dubán kiállítás
Két rövid idézet következik most Kármán Sándortól, ez a néhány mondat talán sok mindenre magyarázatot ad. „Gyermekkoromben többször álmodtam arról, hogy egy ismeretlen helyen állok. Az egyik irány visszafelé visz az időben: Chick Webb, Gene Krupa, Buddy Rich elfelejtett dobfelszerelései tűntek ki a pókháló alól. A terem másik vége a jövőbe vezet, ahol látom, milyen ötleteken dolgoznak a XXI. század hangszertervezői. Sok év telt el mire rájöttem, hogy ezt a helyet nem találhatom meg. Talán azért álmodtam róla, mert ezt nekem kell létrehozni, hogy legalább mások megcsodálhassák…”
A másik idézet a könyv bevezetőjéből származik és egy kicsit gyakorlatiasabb: „Vásároltam néhány öreg dobfelszerelést. A gyűjtésből szenvedély lett, abból pedig egy hangszermúzeum. A múzeum kialakulása, és a benne levő hangszerek életem részét képezik. A tárlatvezetés során számos történetet mesélek a látogatóimnak, akik őszinte lelkesedéssel hallgatnak végig, majd felteszik a kérdést: valahol már le van ez írva?”
Igen. Most már le vannak írva, mégpedig olyan könnyed mesélő, néha fecsegő hangon, mintha egy régóta dolgozó hivatásos író valamelyik újabb könyvét kaphatnánk kézbe. A sorok mögött érződik a tárgyak szeretete, egy-egy patinás dobkészítő cég márkás hangszerével kapcsolatban például kiemelkedő évjáratról ír, akár egy különlegesen drága árverésen felbukkanó borkülönlegesség esetében.
Megismerhetünk technikatörténeti ritkaságokat, a dobfelszerelés részelemeit, mindezt fotókon is bemutatva. Gyakran találkozunk a múzeumi munka fontos részével, a restaurálással is. A szerző már korán felismerte a papírrégiségek jelentőségét, sok hasznos útbaigazítást kapott a hazai és külföldi hangszerárjegyzékekből, amelyek az újdonságokat rajzokon és fotókon népszerűsítették.
Egy dobmatuzsálem részlete
A Danuvia gyár kultúrtermében az 50-es évek végén játszó tánc- és jazz-zenekar ilyen cintartóját „libanyak”-nak becézték
A múlt egyre nehezebben beszerezhető tárgyi emlékei gyűjtése mellett valóságos detektívmunkával felderítette a hazai dobkészítés legismertebb mestereit és azok fellelhető hangszereit. Külön fejezetet szánt Dubánnak, Medveczkynek és a többieknek. Ennek a véget nem érő munkának egyik mellékága a hazai jazztörténeti kutatást is gazdagította. Hosszú évek munkájával kinyomozta és összeállította majd publikálta Weisz Api, a korai hazai jazzdobolás egyik úttörőjének (és a Chappy nagyzenekar sztárdobosának) részletes életrajzát, amelyet –sok más mellett- publikált a Dobos Magazinban is. Ugyancsak új adatokkal jelentkezett Jávori Vilmos és családja munkássága kapcsán.
Weisz Api emlékhely avatás 2005-ben Weisz Edit, Kármán Sándor, Erdődi György (Csányi Attila fotója)
Van a könyv közepe táján egy Öten az ötvenből című rövid fejezet is, amely ugyancsak a történeti kutatást gazdagította: összegyűjtött az elmúlt 100 évből 50 olyan ceglédi dobost, akik könnyűzenei, vagy jazz múlttal rendelkeznek. Köztük szerepel az a Krizsik Ali, akit jóval később, a 60-as években a Szórakoztató Zenész című folyóirat zenekritikusaként ismerhettünk meg.
Nem esett még szó, a hazai és külföldi dobosok fellépéseiről, látogatásáról és ajándékairól, a kiállított dobfelszereléseiről Bányay Lajostól a világsztár Peter Erskin-ig. Ő is a dobmúzeum őszinte barátja, és aki dobfelszerelésével és egyéb relikviákkal is gazdagította a gyűjteményt.
2014-ben lett 20 éves a ceglédi Nemzetközi Dobos- és Ütős Gála, ahol közel három tucat élvonalbeli külföldi dobos és ütős lépett fel Billy Cobham-től kezdve Jojo Mayer-en és Alex Acuña-n keresztül Peter Erskine-ig. Természetesen ők is voltak a dobmúzeum vendégei, és róluk is közöl információkat a Kármán Sándor kötete.
Jó szívvel ajánlom a ceglédi Dob múzeum megtekintését, és a most megjelent Keep Swinging című könyv mielőbbi beszerzését és tanulmányozását mindenkinek. A sorrendet mindenki maga döntse el.
A Magyar Ütóhangszeres Kultúráért Alapítvány kiadványa.
A könyv két helyen kapható:
Dobmúzeum - 2700 Cegléd, Szabadság tér 5.
Tam Tam Dobcentrum - Budapest, VIII., József körút 58.
