Szirtes Edina Mókus és a Modern Art Orchestra a BMC színpadán
A Fekete-Kovács Kornél vezette Modern Art Orchestra és Szirtes Edina Mókus lehengerlő produkcióval indította a zenekar szerzői est sorozatát november 30-án a BMC nagytermében.
Nem ez volt az első alkalom, hogy Mókus és a MAO közös színpadon muzsikált. Aki hallotta a tavalyi, az Opusban tartott nagy sikerű hangversenyüket, az nagyjából tudhatta, mire számítson ezen az estén. Akkor Mókus még csak vendégként ugrott be egy népzenei tematikájú MAO műsorba, most azonban más volt a helyzet: Edina saját szerzői estjét élvezhette a nagyérdemű. Sőt egy külön erre az alkalomra komponált nagyobb lélegzetvételű darab, a „Music a’la Pangea” is bemutatásra került, amiben Mókus nagyszerű szerzői és hangszerelői képességei is megcsillantak.
A Bartók-féle Concerto ihlette háromtételes kompozíció különleges utazásként indult a világ (népzenéje) körül, különböző etnikumú, bonyolult ritmusok és skálák fértek meg szépen egymás mellett, néhol túllépve a „big-band arrangement” jazzre hangolt kereteit, a kortárs kamarazene felé kacsingatva. Ennek izgalmasságát és játékosságát csak fokozta az autentikus hangszerek bevonása (furulya, duda – Cserta Balázs), hogy az utolsó tételben robbanjon a bomba: egy dudanótával felvezetett, életörömtől fűtött befejezés, nagyszerű rögtönzésekkel, amiből kiderült, hogy a katarzis élménye mind a jazz, mind a folk nyelvén ugyanazt jelenti.
A koncert Mókus csendesebb oldalával folytatódott: jöttek a looperek és az effektek. Először egy gyönyörű, hegedűhangokból szőtt, meditatív szóló-improvizáció csendült fel, majd jöttek a dalok: József Attila Egyedül című verse és egy cigány nyelvű ballada, amit Ávéd János hangszerelt. Ezek lélekig ható tolmácsolása Mókus talán legnagyobb erőssége. A „Mámor” (József Attila) című szóló-produkcióban Edina egy lazább oldalát mutatta meg, tempósabb loopokkal, merészebb effektekkel kísérletezett és ez is nagyon jól állt neki. A koncert végén felcsendülő számok („Macedón”, „Pörgettyű”) pedig a balkán muzsika lüktető világába kalauzoltak el, nagyszerű lehetőséget teremtve az igazi örömzenéhez, a frenetikus improvizációkhoz.
Remek egymásra találás volt ez az este, egy új utakat kereső big band és egy új utakon járó művész izgalmas együttműködése.