TRIO Á LA KODÁLY
Több vidéki várost érintő turné után tért vissza a fővárosba a Trio á la Kodály. Kedden este a Budapest Jazz Clubban léptek fel. Ahogy nevük is mutatja, céljuk a kodályi témákra írt szerzemények újfajta megközelítésével próbálva bemutatni a közönségnek, a jazzben nélkülözhetetlen improvizációkkal átszőve. A zongoránál az alapító és zenekarvezető Oláh Dezső, klarinéton és tárogatón Erdő Zoltán, ütőhangszereken Tar Gergely játszott.
Oláh Dezsőt majdnem pontosan nyolc éve ismertem meg, az azóta sajnos megszűnt Take 5 klubban. Emlékeimet felelevenítve régi fényképek után néztem archívumomban, ezek exponálási dátuma 2008. január 24-et mutat. A klub szokásos heti jam estjén egy cingár fiatalemberre lettem figyelmes, aki tágra nyílt szemekkel csodálja társait sűrű pöfékelés közepette. Amikor éjfél után végre beszállhatott, úgy zongorázott, hogy leesett az állam. Valamivel később, már Berkes Balázs és Kőszegi Imre voltak ebben a klubban partnerei. A koncert hanganyagát sikerült kiváló minőségben rögzíteni, máig őrzöm. Azóta igyekszem nyomon követni pályafutását.
Az idén harminc éves Dezsőkéből Oláh Dezső lett, elismert zongoraművész és zeneszerző, aki több mint 10 éves pályafutása során számos díjat kapott, és már közel sem bagózik annyit. Otthonosan mozog a jazz több ágában, a klasszikus, a kortárs, sőt a pop világában is. A változatosság gyönyörködteti, sokféle műfajba tartozó zenésszel muzsikál együtt, ember legyen a talpán, aki valahová be tudja sorolni. Kodály zenei örökségét, népdalgyűjtéseit feldolgozó formációját tavaly, a Magyar Jazz Ünnepének zárónapján hallottam először. Tiszteltem Kodály munkásságát, tisztában voltam zenéjének óriási értékével, de bevallom, pestiesen szólva, nekem addig nem jött be. A trió játékát hallgatva jutott el hozzám Kodály csodálatos zenéje, melynek befogadását ennek a koncertnek köszönhetem.
Kedd este a repertoárból először a „Felülről fúj az őszi szél” és a „Fölszállott a páva” interpretációja egy darabban összehozva hangzott el. Itt kapott főszerepet a különleges hangzású, UFO-ra emlékeztető Hang. Nevét a német „Hand” (kéz) szó svájci (u.n. „Schwitzerdütsch”) változatáról kapta, semmi köze a mi „hang” szavunkhoz. A két egymással összeragasztott gáznitrált acél félgömbből készült idiofon ütőhangszert Svájcban több éves kutatás és akusztikus kísérletezések, valamint a világ különböző tájairól származó, hasonló funkciójú hangszerek tanulmányozása után készítették el. Ölben tartva használják, mivel kézzel érzékenyebben lehet megszólaltatni, kezekkel és az ujjakkal szokták ütni a hangszert. Így ütötte Tar Gergely is Oláh Dezső zongorajátékára improvizálva.
A későbbiekben a tárogató és a klarinét is hangsúlyt kapott, Erdő Zoltán játékának köszönhetően. Három főszereplős darabokkal folytatódott az előadás. Az „Édesanyám is volt nékem”, „A Vidrócki híres nyája” a magyar népdal hagyományaihoz, és Kodály szelleméhez híven játszva, de kortárs, egyedi újragondolásban szólalt meg Dezsőék által.
A „Galántai táncok” után, - úgy látszik, ez már hagyománnyá vált - jött a meglepetés vendég. Tavaly Omar Bashir, az arab lant, az oud Budapesten született iraki mestere lépett színpadra a vége felé, akinek édesapja, a lant királyának nevezett Bartók- és Liszt-díjas néhai Munir Bashir jó barátságban volt Kodály Zoltánnal, sőt még a húrok rejtelmeibe is beavatta. Most az elsősorban dalszövegíróként, producerként ismert Lombos Mártonnal fejezték be a koncertet, aki ezúttal énekesi, előadóművészi tehetségét csillantotta meg.
Juhász Gyula Anna verseiből a „Milyen volt…” sorait idézve bizonyította, hogy Anna szőkeségéről Kodály zenéje közben is lehet versben mondva beszélni. A humor sem hiányzott, rap rögtönzésében a refrén a trió neve volt, így a végén a közönség is hangot kapott, teli torokkal kiáltotta, Trio á la Kodály!
A nagy siker után boldogan állt Dezső édesapjával fényképezőgépem elé. Azzal búcsúztunk, ha előbb nem, de március 16-án biztos találkozunk itt a BJC-ben, mikor az új trió mutatkozik be. Ebben Oláh Péter bőgőzik és Pecek Lakatos András dobol majd. Addig is érdemes megnézni a Trio á la Kodály egy korábbi felvételét, melyet az Ezer Kolibri - Mil Colibríes csapata készített, a hangmérnök pedig Susszer Balázs volt.
