Syrius Legacy jazzrockcsütörtök

Alanyi költőnőnk, Lutring Maggie ismét versre fakadt. Mostani ihletője a Syrius Legacy tegnap esti BJC-beli koncertje volt! – A szerk.

Ne sírjatok, lányok, most

Megkezdődött a szoros zenélés

Amikor a dobos nem elfogódott

Hanem csupa jó hang jön ki belőle,

Sőt a torkán is, ami kifér, kijön,

S mi hang!

Határozottan előre húz,

Vezér, iramot diktál, a neve

Jól hangzik, Benkó Ákos.

Nemcsak magát, a fúvósokat is

Összefogja, imént még a

Fuvola hangja mintha gyengébben szólt volna,

De most: megragadja Vidákovich Izsák üstökét a dob,

S egy olasz lány itt éppen, neve zene

S belefog egy kitűnő szaxfutamba,

Ludányi Tomi, a földim, a tatabányai,

A büszkeségünk,

Hajdani legendás jazztáborok utóhatása a

Jelenre: átragadódik az iramba

S mindenki máris összerázza magát:

Előbb a basszus mintha nem lett volna oly

Megragadó, de ez az elragadó dobos elintézi,

Hogy máris soundot cseréljen

Kedvenc fiatal bőgősöm, Fonay Tibor kezén

Az érdes basszusgitár

S már meg sem áll a zongorista sem,

Igaz, nem ül, de egyfolytában áll,

Ha szinti, ha zongi, most a sztár:

Tempfli Erik, mert nem engedik a csajok hogy

Ne a lehető, a legjobb legyen,

Mert ez a gyönyörű Mayer Fanni Sára

Bíz így diktálja.

„Psychomania”: Veszelinov Andrásnak dedikálva

Meg is lepődtem annakidején, hogy lett a Metró

Dobosa syriusos, jazzes, nem tudtam, szerény ő.

Tisztelet a dobosnak, akit már majdnem elfeledtek

A népek,

De mi, az öregek, még emlékezünk:

De jó, de jó, de jóóó

„Ez az utolsó nyár”,

Na most aztán beáll egy igazi

Jazzes herberg – ami a látszat ellenére

Igen nehéz

Tetszik a lendület, az

Együtt-akarás:

Tomi beleszólózik:

„Most elég ez a zaj”

De nekünk maradhat.

„Álmom vár” című szám:

Most kezdődik

Az imprózós rész

Tomi benéz a jazz mélységeibe

A játékba, a véresen komolyba,

A Fonay basszus meg visszhangozza.

A zongoránál Erik belelendül:

Mi lesz még?

Jól elnyújtják nekünk

Az élvezeteket,

Most Izsák zsákolja nekünk

Őket, hogy el ne tévedjünk

Az útvesztőben,

A nép pedig

A tévé előtt pihen

Valami meccsen az tutti,

Mert az van sok.

Előttem német, mögöttem

Norvég pár ül,

Meglepetten,

Mily színvonalas ez itten.

A kaotikusnak tűnő harmónia

Mily „halkan száll az álom”?

Ugyan, de máár!

BUDAPEST JAZZ CLUB

2016. május 19.

Tempfli Erik zongora, szintetizátor

Ludányi Tamás alt-és szopránszaxofon

Vidákovich Izsák tenorszaxofon, fuvola

Fonay Tibor basszusgitár

Benkó Ákos dob, ének, zenekarvezető

Megálmodó: Maloschik Róbert Jazztámogató Robikám