Szabados Györgyre emlékeznek egykori muzsikus társai

Ma öt éve távozott a magyar jazz történetének egyik legnagyobb hatású (sőt, a szabadzenében a legnagyobb hatású!) zongorista-zeneszerzője, Dr. Szabados György. Öt egykori muzsikusát kérdezem.

1) Mikor és hogyan hallottatok először Szabados Györgyről?

Ráduly Mihály: Már 1962-63 tájékán a Dália nevezetű jazz klubban még a B-A-C-H élmények lemezfelvétele előtt, mely a Qualiton Modern Jazz Anthológia IV-V szerepel (1964).

Benkő Róbert: Valamikor a 70-es évek közepén hallottam először, nem nagyon értettem, hogy mit játszik, de lenyűgözött az a tiszta energia, ami áradt a zenéből.

Grencsó István: 70-es évek második fele​... "Az eskűvő" című lemezét hallottam.

Geröly Tamás: Az „Esküvő” című lemeze volt az első informàció, még beatzenész koromban. Ösztönösen megvettem, s néha hallgattam. Élőben talán Nagykanizsán a 70-es évek végén hallottam.

Mezei Szilárd: Legelőször a „Szabraxtondos” című lemezt hallottam, mint nagy Braxton-rajongó, és ezzel párhuzamosan Bicskei Zoltántól kaptam Szabados lemezeket, kazettafelvételeket. Élőben először egy újvidéki szólókoncertet hallottam 1990-ben, és ekkor ismerkedtünk meg személyesen is, Tolnai Ottó újvidéki házában.

2) Milyen hatással volt rátok a zenéje?

Ráduly Mihály: Egész addig, amíg nem játszottam vele semmilyen hatással, sőt, nem is tetszett - utólagos mentségemre szolgáljon, hogy akkor és még jó ideig fanatikus ("ortodox" ?) jazz-"rajongó" voltam.

Benkő Róbert: Eleinte nem nagyon értettem, hogy mit játszik, de lenyűgözött az a tiszta energia, ami áradt a zenéből.

Grencsó István: Megerősített abban, amit éreztem, gondoltam arról​, hogy miért is zenéljen az ember. Ne egy trendi külsőt követve élje rövidke életét... És ne hazudjon!

Geröly Tamás: Félelmetes, megdöbbentő, lenyűgöző volt nekem!

Mezei Szilárd: Számomra, amióta megismertem a zenéjét, ami nagyjából egybeesik azzal az időszakkal, amikor magam is elkezdtem foglalkozni az improvizatív zenével, az egyik legmeghatározóbb, párhuzamosan Bartók zenéjével.

3) Mettől meddig játszottatok vele? Milyen formációkban?

Ráduly Mihály: Először 1970 februárjában egy rádiófelvételen a Friedrich Karcsival, Debreceni Csabával + 2 bőgő (még mindig nincs hatás!), majd 72-től több mint egy évet - az első próbától a hatás visszavonhatatlan!

Benkő Róbert: A 80-as évek közepén kerültem be a zenekarba (Makuz), de később a szeptettben és trióban is játszottam vele végig, amíg játszott.

Grencsó István: Szabados szeptett. MAKUZ​.

Geröly Tamás: Azt hiszem 84-ben kerültem be a MAKUZ-ba, és szinte rögtön indult a trió a Dresch Misivel... Duóban egyszer voltunk a Lengyel Kultúra Házában. Haláláig vele muzsikáltam.

Mezei Szilárd: Aktívan 2002-től kezdtünk játszani duóban, és ezzel párhuzamosan többször kaptam meghívást az MAKUZ-zenekarba. A zenei és emberi kapcsolatunk élete végéig tartott.

4) Milyen hatással volt rátok a szellemisége?

Ráduly Mihály: Elég meghatározóan - mely még most is egyre erősödik.

Benkő Róbert: Mivel évekig szinte minden kedden egész nap együtt voltunk vele, rengeteget beszélgettünk, és nagy hatással volt azt hiszem mindannyiunkra. Főleg ahogy a zene spiritualitásáról beszélt. A szabad muzsikálásba az ő irányításával avatódtunk be, és mindent, amit tőle tanultunk a mai napig visszük magunkkal.

Geröly Tamás: Műveltsége, tisztasága elnémított, nehezen oldódtam fel a társaságában.
Ő Csalàdfő volt! Minden megnyilvánulására figyelni kellett. Ízlése, mosolya....tekintete itt van bennem. Örzöm a szemét. Tiszta és lenyűgöző beszédét.

Mezei Szilárd: A magam részéről a közelmultúnk egyik legnagyobb magyar gondolkodójának tartom, hihetetlenül mély, nagyon széleskörűen tájékozott volt, de ugyanakkor organikusan gondolkodó, az élet és a művészet minden szegmensével kapcsolatban. És nem mellékesen, egy nagyon szeretetreméltó, végtelenül őszinte és szerény szemelyiség is volt, ugyanakkor meg nem alkuvó és nagyon szigorú értékítéletű.

5) Hogyan őrzitek/viszitek tovább életművét?

Ráduly Mihály: Egy kis-számú, de egyre bővülő csoporttal azon munkálkodunk, hogy mindent összegyűjtsünk, ami a zenei és szellemi munkásságából fennmarad: eddig közel 150 felvétel és 671 írás, interjú, stb.  (a mai napon). Akit netán érdekel, az megtalálhatja a neten: The World of György Szabados címszó alatt.

Benkő Róbert: Az életművét egy pár fanatikus őrzi és rendszerezi, mi, akik játszottunk vele, igyekszünk segíteni őket ebben. Zenéjét néha különleges alkalmakkor játsszuk.

Grencsó István: Játsszuk kompozicióit, tovább élünk úgy, ahogy eddig... értem ezalatt, a szabadosi élet és világszemléletet.

Geröly Tamás: Az improvizáció szeretete és igaz értéke a magyar népzenén átszűrve...átélve.
Ez az iránytűm! Szeretnék hű maradni ehhez az iránytűhöz! Erkölcs és Intellektus a zenében. Ezek az ő jegyei ....én csak a papagáj vagyok. Triómmal játszunk darabokat tőle, pontosabban érleljük őket....

Mezei Szilárd: Elsősorban annak a szellemiségnek és zenének (röviden szólva a magyar improvizatív zene) az éltetésével, amit egész életében képviselt, és aminek éltetése és folytatása a legfontosabb volt a számára is. Ezen kívül a műveinek, az életművének az éltetésével, kottáinak digitalizálásával, műveinek játszásával.

6) Hol és mikor játsszátok legközelebb Gyuri zenéit?

Ráduly Mihály: Én majd minden nap - itthon, felvételről, mely általa.......

Benkő Róbert: Jelenleg nem tudok róla, hogy lenne konkrét időpont.

Grencsó István: Mivel minden próbálkozásunk zátonyra futott, - puszipajtások híján - hogy a fővárosban koncerttel tiszteleghessünk​... Június 24-én Békéscsabán​, a megyei könyvtárban.

Geröly Tamás: Sajnos ritkán .....nem vagyok jó szervező. Július 15-én Rábapatonán szeretném szólóban megidézni.

Mezei Szilárd: Passz.