LEMEZBEMUTATÓ ÉS ÖRÖMZENE
Az Oláh Dezső Trió december elsején a Budapest Jazz Clubban mutatta be „Reflecitions of Béla Bartók’s Six Romanian Dances” című, a Kortárs gondozásában múlt hónapban megjelent új lemezét. Bartók Béla hat tánctételből álló művét a Junior Prima-díjas zongorista feldolgozásában az első részben hallhattuk, a második részben vendégként Soso Lakatos Sándor csatlakozott a hármashoz, és Oláh Dezső régebbi szerzeményeit játszották.
Bartók 1915-ben zongorára írt Román népi táncok című darabjából két átirat készült eddig, az egyik kamarazenekarra 1917-ben, a másik, a Székely Zoltán féle hegedű-zongora átirat 1925-ben. Oláh Dezső kellő alázattal és kitartó munkával készült a saját átiratára. Helyesebb azonban, ha a lemez címében szereplő „reflections” szónak keresek magyar megfelelőt az átirat helyett. „Gondolatok” a szó jelentése többes számban használva. Dezső gondolatait hosszan érlelte Bartókról, mire eljutott az összefűzött táncokig. Összefűzött, mivel hat táncból az utolsó kettőt Bartók szerkezetileg teljesen egybekomponálta, és a második és harmadik között is a tételek közötti szünet eltörlését indukáló felirat olvasható az eredeti kottában. Az 1986-ban született zongorista a mű egészének karakterét megőrizte. Ötletes koreográfiát követve, egy rövid ismertetető film végén léptek színpadra, majd egyben játszva mutatták be a darabokat.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakának hallgatójaként 2005-ben alakított trióját újraélesztette, ezúttal az új barátot, a Bágyi Balázs New Quartet-ben a vele együtt játszó Oláh Pétert hívta bőgőzni a régi barát, a dobos Pecek Lakatos András mellé a „ritmusszekcióba”. Az idézőjel azért indokolt, mert mindketten alkotó társként vesznek részt a trió zenéjében Dezső mellett, jóval túlnőve a klasszikus ritmusszekció feladatán. A lemez felvétele előtt sokat próbáltak, több koncerten is együtt gondolkodtak Bartók művének egyes részein, míg végül felhőtlen hangulatban a Tom-Tom stúdióba vonulva felvették az anyagot. Felemelő érzés, hogy három barát bemegy a stúdióba, és azt játssza, amit szeret. Ha egy nehezebb zenei rész esetleg nem sikerült elsőre, mindig volt valaki a zenekarból, aki fel tudta emelni a többieket. Az együtt muzsikálás során létre jött a kollektív párbeszéd, az egymásra hangolódás. Mindezt a koncert felvezetéseként vetített kilencperces klipből tudhatta meg a BJC közönsége, melyet az alábbi linkre kattintva most a koncertről lemaradt olvasókkal is megosztok: https://www.youtube.com/watch?v=KZGiqo43IPs
Mind a lemezen, mind a koncerten a szabad zenének és a megtervezett, megírt részeknek nagyon érdekes kohézióját hallhattuk. Ahogy a rövidfilmben Dezső elmondta, régóta együtt játszva próbálják megtalálni azt a határt, ahol a megírt rész spontán rögtönzésnek tűnik, és az improvizált rész megírt alkotáskánt szól. Ezt a nagyon nehéz határt, egy olyan töréspontját kutatják a kollektív improvizációnak, ahol úgy tud átjönni a fény, úgy tud megszólalni a zene, hogy a koncepció mellett, az adott pillanat varázsa is hallatszódjon – egészítette ki a gondolatot Oláh Péter. Pecek Lakatos Andrásnak Oláh Dezső csinált egy vázat, és abban nagy szabadságot adott neki. A dob ritmushangszer, nehéz átadni az érzelmeket bőrökön, cintányérokon keresztül – mint mondta. Mindenestre ezen a lemezen és a koncerten, a nehézségek ellenére sikerült neki érzelmeket kifejezni ezekkel az eszközökkel is. Mindhárman megtalálták a pontot, ahol átjön a fény. Akinek kedve van, a következő linkre kattintva tapasztalhatja ezt, egy a lemezbemutatót megelőző márciusi koncert felvételén:
https://www.youtube.com/watch?v=lCzg2IpGjcA
A szünetben dedikálással egybekötött CD árusítás folyt, sokan kaptak kedvet a vásárláshoz. Egy zenésznek készülő fiatalember is boldogan vette át a fiúk által aláírt lemezt, miközben hiba nélkül elsorolta Dezső kérdésére az elhangzott tételek hangnemeit. Biztos örülni fog, mikor az őt kísérő édesanyja majd elmeséli neki, mi látható a fényképen.
Megszokhattuk, hogy a trióhoz a második részben vendég érkezik. Ezúttal Lakatos Soso Sándor csatlakozott, aki Bágyi Balázs zenekarában együtt játszik a trió kétharmadával, azaz Oláh Dezsővel és Oláh Péterrel. A beilleszkedéssel nagy gondja nem lehetett, de azért délután hosszan próbálta Dezső régebbi kompozícióit. Altszaxofonjával elbűvölt mindenkit, én ilyen könnyeden, elegánsan, erőlködésmentes virtuozitással játszani ezen a hangszeren ritkán láttam valakit. A három szám (Shattered Trust, Voices for You, On the Way Home) fergeteges sikert aratott az elsősorban a Bartók lemezbemutató miatt ellátogatott közönség köreiben, úgyhogy a ráadás sem maradt el. Én Dezsőtől még egy ráadást várok a nagy siker után. Örülnék, ha másik zenekarának, a Trio á’la Kodálynak is megjelenne lemeze a közeljövőben. Addig is jó pályázat írást kívánva neki remélem, ez a Bartók lemez sokakhoz eljut.
