Saját hangon
Sajtótájékoztatót és lemezbemutató koncertet hirdetett meg Gyárfás István zenésztársai nevében is az iF Caféba, 2024. március 28-án, csütörtök estére.
2024 tavaszán (konkrétan tegnap!) jelent meg a „Guitar Madness” című album, mely a Hommage á Gábor Szabó ajánlást viseli magán. Márciustól karácsonyig számos alkalommal, különféle helyszíneken mutatják be az új kiadványt a közönségnek a művészek, ennek a sorozatnak egyik első állomása volt a nagycsütörtök esti.
A 18 órakor kezdődő sajtótájékoztatóra csak maroknyi, ám annál lelkesebb érdeklődő érkezett, és a Gyárfás István által mondott rövid bemutatkozó szöveg, valamint a lemezről elhangzott két szám után mintegy baráti együttlétbe ment át a rendezvény. A jelenlévők néhány mondattal rávették az előadókat még egy szám eljátszására, majd érdekes beszélgetés alakult ki: Szabó Gáborhoz fűződő személyes emlékeket elevenítettek fel. Ezek főleg Szabó 1970-es évekbeli magyarországi látogatásaihoz kötődtek, és általuk a kor magyar jazzéletéről is számos nem feltétlenül közismert dolgot tudhattunk meg. Különleges élmény volt hallgatni a történeteket, amelyek által szinte élő alakként jelent meg közöttünk a legendás gitáros.
A koncert az iF-ben megszokott módon este 8 órakor vette kezdetét, teljes teltház mellett. Bevezetőként egy Horace Silver számot játszott a zenekar, mely magát Gyárfás István és barátai néven aposztrofálta a koncertnaptárban: Gyárfás mellett Rieger Attila és Szalay Gábor gitározott, Soós Márton bőgőzött és Cseh Balázs dobolt.
Ez után Gyárfás röviden ismertette a lemez koncepcióját: saját, korábban már meglevő számokból állította össze a zenei anyagot, amely által Szabó Gábor zenei karrierjének ívét kívánta megrajzolni. Minden egyes szám előtt röviden hallhattuk is a konferálásokban ezeket a momentumokat, amelyek megmutatták a sikerek csillogását és a nehézségeket is.
A történet ott kezdődött, hogy három jóbarát (Three Brothers) elhatározta, hogy 1956 után elhagyják Magyarországot. Azon a bizonyos reggelen azonban hiába várt Szabó Gábor a pályaudvaron, egyedül kellett meghoznia a döntést, hogy tényleg felszáll-e arra a vonatra, amely nem hagy lehetőséget a visszatérésre.
A második szám bemutatja főhősünket: egy tehetséges gitáros fiú (Guitar Boy) alakját láttatja velünk. A Keleti pályaudvar (East Railway Station) az indulás helye, ahonnan az Ígéret földjére indult az út (Way to the Promised Land).
A következő képen már az új világot ismerhetjük meg (New World), ahol Szabó a kezdeti reménytelen nehézségek után sikeres karrierbe kezdett (On the Top).
Az idő múlásával megjelenő honvágyról szól az „Alone” című szám, és a két legendás hazalátogatást idézi meg a „Way Back Home”.
Az album zárószáma egy fergeteges finálé, a „Guitar Madness” a hangszer lehetőségeinek teljes tárházát mutatja meg egy pörgő, virtuóz tétel erejéig.
Gyárfás István a koncert elején elmondta, hogy az album készítésekor nem volt céljuk, hogy „szabógáborosan” gitározzanak, az emlék állításának inkább azt a módját választották, hogy a saját hangjukon mesélik el a legendás zenész útját. És valóban, végighallgatva a koncertet, sokat tudtunk meg az hommage címzettjéről, de legalább ugyanennyit a mai előadó zenészekről is. Akik nagyszerű muzsikusok mindannyian, és kiváló az album is. A három gitáros három egyéniség, különbözőségük minden alkalommal szépen összeadódott a variációk sokszínűségévé, és az egyes kompozíciók ötletekkel teli játékában abszolút egyenrangú felekként vettek részt. A ritmusszekció inspiráló alapot adott ehhez, és természetesen a szólókból is kivették a részüket.
Gyárfás István ezúttal is a tőle megszokott, rendkívül elegáns előadást hozta és hozatta, a remek technikai-zenei felkészültség mellett érkeztek a játékos, vicces megoldások, kiemelendő a pompás időkezelés, és a koncert minden pillanata élményt adott.
Érdemes tehát beszerezni a „Guitar Madness” című albumot, amelyről hamarosan lemezkritika is olvasható lesz a jazzma.hu-n. Addig is jó szívvel ajánlom mindenkinek hallgatásra!
