Hatalmas tömeg ünnepelte a 15 éves BJC-t

Hét óra után néhány perccel elfogyott az összes ülőhely, negyed nyolcra pedig megtelt minden álldogálásra használható terület. Nyolc után pár perccel, a műsor kezdetére már az előtér is megtelt. Kétszer ekkora koncertterem is kicsi lett volna.

Micheller Myrtill, az est háziasszonya üdvözölte a közönséget és összefoglalta röviden a klub történetét, majd egy rövid interjút készített az első fellépő, a LFZE Big Band-jének vezetőjével/tanárával, László Attilával, aki már 35 éve tölti be ezt a posztot.

Ezután kezdődött a big band zenei műsora a következő darabok eljátszásával:

1. Take the „A” Train

2. Love for Sale

3. April in Paris

4. Lingus (a Snarky Puppy darabjának big band változata)

5. Darn That Dream

6. Well, You Needn’t

7. Cruisin’ for a Bluesin’

A zenekar összetétele évek óta pontosan tükrözi az egyetemi hallgatók hangszer iránti vonzódását. Zongora – basszus hangszer – dob – gitár posztokon két-három zenész is játszott, a szaxofon kórushoz is elegendő a hallgatók száma, a rézfúvós hangszerek (trombita, pozan) esetében viszont mindig kisegítő tagok szükségesek. Most a teljes pozan kórus és egy trombitás segített be a klasszikus tanszékről, de – meg kell jegyezni – Ők (is) szemmel láthatóan élvezték a játékot. Az összes tag nevét nem tudtam megjegyezni, ezért inkább – sértődés ne essék – nem írom le a már korábbról megismert fellépők neveit.

Ezután egy hosszabb szünet következett, hiszen a bigband után egy trió volt a következő fellépő.

Mégpedig a 11 éves komáromi basszusgitáros, Hodek Áron triója.

Természetesen a testvére Hodek Dávid dobolt, a zongorát és a szintetizátort pedig Eugen Vizvary szólaltatta meg.

Amolyan fusion zenét játszottak, hát le a kalappal a Hodek testvérek zenei teljesítménye előtt.

Játszottak egy számot a múlt évben elhunyt Szakcsi Lakatos Béla emlékére „Mr. Szakcsi” címmel. A kb. 40 perces műsorukat az „Orange Jackets” szerzeménnyel zárták. A kompozíciók kapcsán vetnék fel egy kritikai észrevételt, a szám jelentős része nem olyan „ütős”, inkább csak keretet szolgáltatnak a három zenész bravúros hangszeres játékának bemutatásához.

A trió meghajlás után ismét hangszert ragadott, eljátszani a „Happy Birthday” aláfestő zenét a torta behozatalához.

Bóna László besegített a dobolásba, Micheller Myrtill pedig énekelte az alkalomhoz illő születésnapi kívánságot, a „Happy Birthday BJC”-t.

Innentől kezdve a közönségnek a kései időponttól nem fenyegetett része két irányban folytatta az ünnepi estet: vagy a torta evést választották, vagy átmentek a BJC Bisztróba, ahol az Oláh Kálmán Jr. Quartet folytatta a zenei programot.

Sok újat már nem tudok írni beszámolóban, csak megismételni: „Happy Birthday BJC!”