Világsztárok Magyarországon – Johnny Griffin az 1992-es Debreceni Jazznapokon

2014. március 01., Fazekas Csaba

Több hónapi téli álom után ismét jelentkezik Világsztárok… rovatunk. Ezúttal is az idén már 70 éves bőgős Fazekas Csaba meséli el 22 évvel ezelőtti élményeit! – A szerk.

Debreceni Jazz Napok 1992

Mielőtt részletesebben ismertetném a 21-ik Debreceni Jazz Napok fontosabb eseményeit, szomorú évfordulóra kellett emlékeznünk 1992-ben. Akkor volt 10 éve, hogy meghalt a Debreceni Jazz Együttes alapítója és vezetője Dr. Kiss Ernő zongorista. Zenei pályafutása Debrecenben indult, s végig ehhez a városhoz kötődött. Akkor ismerkedett meg a jazzmuzsikával, amikor az még tiltott gyümölcs volt. Legendás sztori volt, amikor 1953-bán a Tiszti Klubban eljátszott egy boogie-woogie-t, ami olyannyira kiváltotta a rendezők nyugati kultúra elleni gyűlöletét, hogy kivezették és felpofozták, majd tudtára adták, hogy ide többet még a lábát sem teheti be, és ha mégegyszer ilyeneket mer zongorázni, letörik a kezét. Nem fogadta meg az intelmeket, különböző tánczenekarokat szervezett és egy big band-et is vezetett egy rövid ideig, amikor 1965-ben  megalakította  a Debreceni Jazz Együttest. Társaival együtt jelentős része volt abban, hogy ez a műfaj szárba szökkenhetett ezen a tájon, s a Debreceni Jazz Napok révén a nemzetközi jazzélettel is kapcsolatot találhatott. Az együttese húsz éven keresztül a műfaj bázisa lett Debrecenben, sőt a hazai és külföldi fesztiválokon is egyenrangú partnere tudott lenni a hivatásos muzsikusoknak. Játékát mind a hazai mind a külföldi szakemberek elismerték. Igazuk van a profi történészeknek, hogy kell bizonyos idő a tisztánlátáshoz és a megismeréshez. Ma már tudjuk, hogy mi, a megmaradt zenészkollegák mit is köszönhetünk neki. Ha van számunkra pótolhatatlan ember, akkor Ő az és az marad is.

Az1992-es év In Memóriám Kiss Ernő  Emlékkoncerttel indult. Halálának 10-ik évfordulóján a Debreceni Jazz Quartet egykori tagjai, Deseő Csaba szólistával /1977-ben több hazai és külföldi szereplésen, valamint az abban az évben felvett hanglemezen működött közre/ a Debreceni Dixieland Jazz Band, a Babos Gyula Trió és Binder Károly fellépésével volt az emlékkoncert.

A 21. Debreceni Jazz Napok 1992. szeptember 24-27.

A fesztivált szándékosan a szeptemberi hónapra tették a rendezők, lehetőséget adva, hogy a nagyszámú debreceni egyetemisták részt vehessenek a nemzetközi eseményen. Akkor még volt kicsi érdeklődés az egyetemeken, ma bármilyen időpontra teszik, az érdeklődés teljesen elmarad a műfaj iránt. Ma már érvényes a régi szólás, hogy Debrecen és az Egyetem között ott van a Nagyerdő.

A résztvevők:

Besenyő Blues Band

Binder - Mulley (India) duó

Bontovics Kati és együttese

Creative Art Ensemble (Vukán György)

Csík Gusztáv nemzetközi kvartettje

Franco D’Andrea (Olaszország)

Debreceni Dixieland Jazz Band

Dresch Mihály együttese

Johnny Griffin (USA)

Ljubljana Jazz Selection (Jugoszlávia)

Molnár Dixieland Band

Pege Aladár együttese

Ratzer - Mayer duó (Ausztria)

Tomsits Rudolf együttese

Trio Midnight

Wee Dot Quartet

A tíz magyar és öt külföldi együttes -minden fanyalgás ellenére- igyekezett a tőle telhető legjobb formáját hozni. Néhány produkció azonban kiemelkedett és ennyi idő távlatából is emlékezetes: például Dresch Misi már igen kiforrott céltudatos játéka, ugyanilyen volt a Trio Midnight Oláh Kálmán vezetésével. Már a korai játékában benne volt, hogy jelentős jövő előtt áll. Az eltelt idő mindezt fényesen bizonyította. Szintén említésre méltó, hogy a majdnem minden évben meghívott Vukán György minden egyes esetben tudott újat és maradandót alkotni. Az általa alapított Creative Art Ensemble már a jövőt is felvázolta.

A fesztivál nagy sztárja az amerikai tenorszaxofonos Johnny Griffin volt. (Érdekességként említem, hogy Griffin már járt 1969-ben a Videoton Interjazz Fesztiválon, ahol volt alkalmunk élőben hallgatni. Már akkor is élményszámba ment a játéka, a műsorvezető bemutatás után faggatni kezdte, hogy mit fog játszani, milyen számokat, melyre rövid választ adott, hogy "jazzt".) A zenekar zongoristája Csík Gusztáv volt, bőgőzött Jimmy Woode, és dobon közreműködött a szintén Svájcban élő Alvin Queen. Ismét említést érdemel Csík Gusztáv tevékenysége, mert külföldi kapcsolatai révén azóta is jelentős nemzetközileg is ismert jazz zenészeket hozott Magyarországra. Griffin itt is a megszokott blues variációkkal kezdett és hosszú tenorkadenciája után a közönséget is lázba hozta. A blues mellett hallhattunk mainstream és be-bop stílust is, emlékezetes Csík Gusztáv zongoraszólói is. A „When We Were On” című szám után már zúgott a vastaps és ráadást követelt a közönség, amit  meg is kapott Thelonious Monk szerzeményével, a „Monk’s Dream” című kompozícióval. Griffin korábban játszott a világhírű zongorista-zeneszerzővel és ezzel a számmal emlékezett rá.

A fesztivál utolsó napján, vasárnap a hagyományoknak megfelelően a dixie muzsika jegyében zajlott, melyen a házigazda debrecenieken kívül a szegedi Molnár Gyula együttese szolgáltatták a szabadtéri koncertet.