SZABADOS GYÖRGY /1939-2011/

Június 10-én este 11 órakor családi körben nagymarosi házában elhunyt Dr. Szabados György a magyar jazzélet elmúlt 50 évének legnagyobb hatású művésze. Július 13-án lett volna 72 éves. (A szerk.)

„A kultúra – kihelyezés és kihelyezettség. A folytonosan változó szellemi lét tárgyiasult, kézzel fogható, örökölhető megnyilvánulása. Én ezért jobban szeretek kultuszról beszélni, ami közelebb van az ember belső világához. Mélyebb és fenntartóbb. A kultusz már szakrális dimenzió. Úgy vélem azonban, hogy még ez sem a megfelelő válasz a kérdésre. Szerintem az egyetlen helyes válasz, a "titkok titka" az ember, s egy közösség szellemi tevékenységének legmélyén munkáló sajátos őserejű szellem, a géniusz. Ennek önálló, titkos élete és hatóereje van. Ez nem DNS-kérdés. Ez kizárólag szellemi kategória. Itt azonban, ahol élünk, ez a szó sajnos ma nem kimondható, nem használható. A szellem uralmát, és nem a hegemón, pusztán racionális közeget idézi, ezért nem szereti a hatalom – egyik hatalom sem. Magyar géniusz – ennél idejétmúltabb, elképesztőbb fogalmat nemigen lehet kimondani a mai Magyarországon. Kimondásáért a szellem embere gyakorlatilag a közélet perifériájára szorulhat. Magyarországon önazonosság-skizofrénia van. Márpedig minden szellemi és művészi teljesítmény mögött ott áll valami időn kívüli érzet, előkép, látomás, valami akarat, ami közvetlenül nem megfogható, a szó tárgyias értelmében nincs is. Ám "Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág" – írja József Attila. Halhatatlan sorok ezek. Hogy mi lesz, s ha lesz, az milyen lesz, ennek cselekvésre sarkalló előérzete a géniusz birodalma. „
Szabados György

1939-ben született Budapesten. 1955-ben alakította meg első együttesét, melyben swing alapú jazzt játszottak. A 60-as évek első éveiben – az amerikai hasonló törekvésekkel egyidőben (Coltrane, Coleman, Taylor, Shepp, Sun Ra...), de róluk az acélfal mögött nem tudva – szabad zenei /ú.n. free jazz/ stílust művelte a világon az elsők közt. Szabados művészete annyiban is egyedülálló, hogy rögtön az induláskor sajátos utat kezdett el: zenei anyanyelvben gyökerező művészetet teremtett. A magyar népzene parlando-rubato jellege a szabad, nyitott zeneiségnek biztos formát, dramaturgiai-gondolati elrendezést és tiszta tartalmat biztosított. A népzene valamint a bartóki és kodályi életmű hatását a szabadosi zene és gondolkodás különféle területein tetten érhetjük. Szabados életműve az egyetemes zeneiség teljességét példázza a legújabb korban. Az időtlen értékek mentén egybefoglalta az arché többezer éves múltját, a jelen pillanatát és a jövő beláthatatlan útjait. Mindezt nem a korra jellemző, „széttöredezettségben élő attitűddel”, hanem a kozmikus ölelés magatartásával élte. Ligeti György Európa egyik legjelentősebb zeneszerzőjeként említi. Külön csoda és számukra életbe vágó, létet biztosító, hogy ez az egyetemes érték – csakúgy, mint Bartók és Kodály esetében - a magyar zeneiség gyökérzetéből növekedett Óriásfa. Páratlan és jövőt biztosító teljesítmény ez korunkban. Mindamellett, hogy lelkes rajongótábora volt, csak a zenei élet perifériájára engedték be a szabadosi muzsikát a magyarországi kultúréletben. Ami az életmű értékén nem, csak a korunkon ejtett csorbát.

1972-ben elnyeri a San Sebastian-i fesztivál különdíját. A spanyolországi siker után hosszú évekig nem kap nyugati kiutazást, nem engedik Nyugaton játszani. 1974-ben jelenik meg korszaknyitó első lemeze az Esküvő. 1982-ben muzsikált először Anthony Braxton-nal. 1985-ben a Markó Iván vezette Győri Balett felkérésére Szarvassá vált fiak címmel nagyzenekari művet komponált, amelyet a társulat táncelőadásként Szegeden mutatott be. A bemutató után az aktuális hatalom letiltotta az előadást. 1985-ben Liszt Ferenc-díjat kap. A 80-as évek második felében a bős-nagymarosi vízlépcső ellen küzdő csoporttal egyfelől közös alternatív Nobel-díjat kap, másfelől a szocialista titkosszolgálatok látókörébe kerül. Különféle kamaraegyüttesei mellett rendkívül fontos a régió első és legnagyszerűbb szabad zenével élő nagyzenekara, a nyolcvanas évek eleje óta működő Magyar Királyi Udvari Zenekar (MAKUZ). Alapítása óta a MAKUZ zenekar kültagjainak számított a két neves német muzsikus: Johannes Bauer harsonás és a néhai Peter Kowald nagybőgős is. 2000-ben a MAKUZ-zal bemutatja korszakos nagyzenekari művét a Honfoglalás Millecentenáriumára, a Jelenést, az Art Ensemble of Chicago szaxofonosának Roscoe Mitchell-nek vendégszereplésével. Uurosolar-díjat nyert a Balogh János professzorral közösen készített Duna Tv-ben sugárzott ökológiai műsorsorozatuk. Ritkán megjelenő esszéit, verseit a győri Műhely és Jazz Stúdium, a Vigília és más magyar folyóiratok, lapok közölték. Tagja volt a Szent Korona Társaságnak. 2001-ben Szabó Gábor életműdíjat kapott. 2004-ben a Magyar Köztársaság elnöke a Lovagkereszt érdemrenddel tünteti ki. 2006-ban a Magyar Művészetért díjat, 2007-ben Aracs Főnix díjat vehettte át. 2011-ben Kossuth-díjas.

Különösen nagy hatással volt a délvidéki művészekre, művészeti életre. Írásait, interjúit az Új Symposion közölte 1980-tól. 1979-től rendszeresen fellépett Újvidéken, Szabadkán, Zentán, Magyarkanizsán. Tolnai Ottó, Domonkos István, Kovács Tickmayer István esszéiben, interjúiban szellemi társként bukkan föl, Tolnai verse ihlette pl. Világpor című szerzeményét. Erős hatással volt indulásakor Kovács Tickmayer István újvidéki származású zeneszerző zongoramuzsikájára, majd a mára külföldön is számon tartott zentai zeneszerző, muzsikusra, Mezei Szilárdra. A világhírű, délvidéki származású koreográfus, táncos Nagy József egyik legfontosabb mesterének vallja. Közös, Franciaországban készült A Kormányzó halála című zenés színpadi művüket /libretto: Kodolányi Gyula/, az európai kortárs opera egyik legkiválóbbjának ismerte el a külföldi kritika.
A MAKUZ zenekar tagjai, Dresch Mihály, Benkő Róbert, Baló István, Grencsó István, Márkos Albert és mások, a mai magyar kortárs zene kiválóságai. De nemcsak a magyar zenei anyanyelven alkotó zenészekre, hanem pl. a délszláv és az orosz (Ganelin trió) improvizatív muzsikusokra is bátorítólag hatott a saját gyökerű, nagyívű művészet példájával. Az egyre szétesőbb nyugat-európai kortárs zene jobb képviselői egységes, ugyanakkor nyitott formavilágát, harmonikus szellemiségét csodálták.

Változó civilizációnk újjáéledő rögtönzésvilágában érezte meg azt a „kozmikus nagyszerűséget” amely segítségével kibonthatta a magyar zenei géniuszt. A rögtönzés mára megkerülhetetlenné vált – élő – módszerét, az utóbbi fél évszazad Európájában, Szabados emelte arra a szintre, amelyen az általa szeretett nagy elődök Bach, Beethowen, Liszt, Bartók... művelték.  Járatlan úton haladva, művészete biztos szellemi alapot követelt. A kozmikus ember igényét élte. Egészben látó, szellemi alapvetésű és tapasztalati alapú szerves látásmódja gondolkodóként éppen ezért, az általa legmagasabbrendűnek tartott, Hamvas Bélával rokonítja. Szabados esszéi, interjúi is mindenkor nagy hatásúak voltak értelmiségi körökben. A magasrendűséget fölmutató művészete és a vele mindenkor azonos emberi magatartása, felszabadult, évszázadokat átívelő szellemisége egyedülállóvá tette kortársai közt. A nagyfokú rögtönzéssel, a valódi, élő zeneiséggel születő muzsikájával szemben hol távolságtartó, hol elítélő volt a társadalmi közeg. A zenét stílusokon felül élő művészetével, az amerikai utánzásokba és szellemtelen megalkuvásokba tört magyar jazzvilág éppúgy nem tudott mit kezdeni, mint a rendszerekbe merevült komponált zene akadémikus világa. De nemcsak a meglévő fiókrendszerekbe beilleszthetetlen muzsikája okozta elszigeteltségét. Miközben egyenes, nyílt és Hagyomány-elvű szellemi magatartására az Érdek-világ ellenségként tekintett, közönsége, szellemköre számára pont az ellenkezőjét: egy megújuló, szebb világ előrejelzését jelentette.

Karizmatikus jelensége az alkotó és ember ma oly ritka, természetes egységét példázta. Megalkuvásmentes, tiszta művészete, karierre sosem tekintő muzsikusi léte, népét és hazáját szolgáló személyes példamutatása a kor hiteles és nagy alkotójává emelték.

Muzsikájának zsoltáros harangozása, himnikus életigenlése, ez az izzófényű, hites és életerős szellemi világ, ami hallgatóságát mindenkor katartikus magasságokba emelte, természetszerűleg nem kellett sem a szocializmus, sem a kapitalizmus sötét materialista világának. A legmagasabb rendű magyari zene kitaszított volt a magyar kultúréletben, amit jól jelez például az is, hogy az utóbbi 15 évben mindössze kétszer játszott budapesti koncertteremben. A fővárosban klubok és színházak ritka vendégeként muzsikált.

Életművének immár mi, a közösség vagyunk adósai.


Önálló lemezei:
Esküvő – kvartett,  /Pepita Records/ 1974.
Adyton – szextett/trió, /Krém/ 1983.
Szabraxtondos – duó Anthony Braxton-nal, /Krém/ 1985.
A szarvassá vált fiak, MAKUZ, /Hungaroton/ 1989.
A Szent Főnixmadár dürrögései – szóló, /Adyton Records/, 1991/
Homoki zene, MAKUZ, /Fonó Records 1991/
Elfelejtett énekek – trió, /Fonó Records/ 1992.
Jelenés – MAKUZ & Roscoe Mitchell, /Fonó Records/ 1996.
A szarvassá vált fiak / Az események titkos története - MAKUZ, / 2CD, Fonó Records/  1996.
Időzene – Akadémiai Szólisták Kamarazenekara, /Fonó Records/ 1997.
Time flies/Időfonál - szóló, /London/ 2000.
A szépség szíve - Szabados György-Mákó Miklós duó, /Fonó Records/ 2004.
Triotones - Anthony Braxton-Szabados György-Vladimir Tarasov trió, Leo Records, 2004.
Baltás zsoltár - szeptett, archív, Győrfree, 2007.
Készülődés a csatára - MAKUZ, archív, Győrfree, 2007.
Boldogasszony földje - szóló, BMC 2009.
Szabados György – Joelle Leandre duó /koncertfelvétel/ BMC 2011.



Könyvei:
A zene kettős természetű fénye /Váczi Tamással közösen/, Magvető kiadó, JAK sorozat, 1990.
Írások – tanulmányok, esszék,  B.K.L.kiadó, Szombathely, 2008.

Előkészületben:
Versek,  B.K.L. kiadó, Szombathely, 2011.
Beszélgetések,  B.K.L. kiadó, Szombathely, 2012.


Filmzenék:
Örökmozi /rövidfilm/, rendező: Tóth János 1982
Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetele /játékfilm/, rendező: Bicskei Zoltán  2000.
Az ember, aki nappal aludt /játékfilm/ közreműködő/, rendező: Szabó László,  2003.
…


filmek az alkotóról:
…hanem ez a hatalmas égbolt… /1994/, filmesszé 60 perc.
rendezte: Szabados György és Bicskei Zoltán


Az események titkos története  40 perc, 2006

rendező: Medgyesi Gabriella

résztvevők:
Grencsó István
Szabados György
Kobzos Kiss Tamás
Vaskó Zsolt

+ fesztiváli archívumok
Mediawave Fesztivál /Győr/, Fonó, /Budapest/, Jazz, improvizatív zene… /Magyarkanizsa/, valamint más fesztiválok (Debreceni Jazz Napok), klubok (Magyar Rádió Márványterme).