Zsámbék Jazz Open 2011 első nap - The Cute Little Luiza
Pénteken (július 1.) sütött ugyan a nap, de nagyon hideg szél fújt, így a Művelődési Házban tartottuk meg a XII. Zsámbék Jazz Open nyitó koncertjét. A színházterem zsúfolásig megtelt és az egyre fokozódó tapsviharból arra a következtetésre jutottam, a közönség élvezte a programot. De biztos, ami biztos, a koncert végén 11 óra után néhány perccel azért megkérdeztem tőlük: „Tetszett?”, és a végig kitartó, mintegy száz fanatikus torkából szinte egyszerre tört elő a válasz: „Nagyon”.
Játékunk nyertesei egyrakáson
Amíg a fiatal magyarok a színházteremben „soundcheck”-eltek, szép lassan bepöfögött a Román-Magyar Jazzmozdony három kupéja. Először a gitáros Gyárfás István alias Gyafi érkezett, aki egy gitártáborból jött „all the way”. Aztán Berkes Balázs bőgőjével, végül a budapesti Román Kulturális Intézet igazgatóhelyettese, Bartha Csaba barátom kocsijával megérkezett a 30 éves román jazzénekesnő, Luiza Zan is. Mivel így hárman még soha sem játszottak együtt, így az egyik kiállítóteremben kezdtek gyakorolni.
Ismerkedés egymással és az előadandó darabokkal
19 óra 10 perckor felkonferáltam, hogy ki mindenkinek köszönheti (www.jazzma.hu , NKA, Bartók Rádió, Budapest Jazz Club) a közönség, hogy az idén újra megrendezhetjük a Zsámbék Jazz Open-t. Azt is elmondtam, az idei koncertsorozat mottója „Európa Zsámbékon” és lesz egy másik vezérfonal is, az idén tavasszal a BJC-ben megtartott Balogh „Csibe” Jenő Jazz Zongora Tehetségkutató helyezettjeinek fellépése.
S mivel a jazz improvizatív műfaj és megláttam a közönség soraiban a döntőből 1 (egy!) ponttal kiszorult (így végül csak a hetedik helyen végzett), lassan már 18 éves kistarcsai Balogh Tamást, felhívtam a színpadra, játssza el saját kompozícióját, a „C & D”-t, amivel áprilisban megnyerte a marosvásárhelyi tehetségkutatót.
A szóló után a 24 éves székesfehérvári Horváth János és együttese, a Triangle következett. Janika a „Csibe” verseny VI. helyezettje volt.
Szintén a fiatal nemzedéket képviselte a Karosi Júlia Quartet, melynek zongoristája a Nagyváradról kisgyerekként áttelepült Balázs Tamás, aki június 30-án Grazban kapta kézhez diplomáját.
Az első rész kicsit hosszúra nyúlt, így rövid technikai szünet után zöldre állítottam a szemafort és 21 óra után néhány perccel végre begördülhetett a zsámbéki Művelődési Ház színpadára a Román-Magyar Jazzmozdony.
Bevallom őszintén, Luiza Zan román jazzénekesnőről ezt megelőzően még soha sem hallottam. Bartha Csaba barátom adott egy hete egy három felvételből álló demo-t, amiből hallani lehetett, hogy nem véletlenül lett nyolc éve II. helyezett a Montreuxi Jazzfesztivál Énekversenyén. Aztán feljött a színpadra ez a kis törékeny, félénknek tűnő hölgy és szárnyalni kezdett. Reveláció volt számomra.
És nagyon szimpatikus volt, amikor a közönség eksztatikus tapsvihara közepette azt mondta angolul: „I never had the opportunity to play such great musicians” – és rámutatott Gyafira és Balázsra.
Berkes Balázs a tőle megszokott nagyon magas színvonalon, nagyfokú alázattal kísérte az énekesnőt.
Gyárfás István „Gyafi”-ról eddig is tudtam, hogy az egyik legjobb magyar jazzgitáros, de amit pénteken este produkált, azzal a világ bármely nagy fesztiválján ámulatba ejtette volna a közönséget.
Fotók: Rafael Zasilcin
Három (+kettő) román-magyar (jazz) nyulak
