Kozma Orsi Jazz Quartet – némi pop beütéssel a 37. tatabányai Dzsesszerdán

A decemberi koncertre – immár hagyományosan – énekesnőt hívtak a szervezők, az örvendetesen gazdagnak mondható választékból ezúttal Kozma Orsit. Most már az is hagyománynak mondható – és remélhetőleg az is marad, ha már maga a város költségvetése nem támogatja a sorozatot –, hogy a decemberi koncert főtámogatója Tatabánya polgármestere, Schmidt Csaba. Bár személyes jelenlétével nem tisztelte meg a rendezvényt, a hozzájárulásért köszönet illeti.

Jobbra a főszervező (Pleier Tamás), balra a házigazda (Ludányi Tamás)

Kozma Orsi és kiváló kísérői (Neumann Balázs – zongora (What? And what about Cseke Gabesz? - A szerk.); Hárs Viktor – basszusgitár, baritongitár; Pusztai Csaba – dobok) a „Twisted” című (Woody Allen Agyament Harry című filmjéből is ismerhető) számmal kezdték koncertjüket, majd Cseke Gábor és Hárs Viktor egyik szerzeménye következett az „Embrace” című CD-ről.

Ezután egy LGT számot (Az eső és én) hallhatott a mintegy 100 főnyi közönség, majd szintén magyarul Szakos Krisztián szerelmi csalódásról szóló, szépen elénekelt, „Holnap” című dalát.

Hárs Viktor kissé latinos „Embrace” című számában hallott zongoraszóló és triójáték közben arra gondoltam, hogy ebből kellene még több. Szerencsére később is kaptunk az ilyen lendületesebb zenélésből.

Ahogy Orsi mondta, jött a „bari blokk”, amikor is két számban Hárs Viktor bariton gitáron játszott, előbb saját szerzeményében (You'll Find My Soul Under Your Christmas Tree), majd egy nagyon szép szólót a Cseke Gáborral írt „Hide and Seek”-ben.

A koncert egyik fénypontja volt a Szakos Krisztián által írt „Csillagfény”, amelyben Hárs Viktor visszatért a basszusgitárhoz. Egy kicsit már majdnem húztam a számat, amikor Kozma Orsi ismét egy pop számot konferált be (Sting: If You Need Somebody, Set Them Free), de a kitűnő ének–zongora bevezetőt követően elhangzott dob–zongora „párbajt” hallva visszavontam a magamban megfogalmazódott szemrehányást, miközben tapssal és énekléssel a közönség is részt vett a produkcióban.

A koncert vége felé, hogy a „hard-core” jazzhallgatók se panaszkodhassanak – Hárs Viktor egy latinos számának közbeékelésével – jutott még két standard: „Save Your Love for Me”, „Night in Tunisia”. Előbbiből Kozma Orsi éneke és Hárs Viktor basszusjátéka, utóbbiból különösen Pusztai Csaba dobszólója marad emlékezetes.

Ráadásnak Orsi elénekelte, hogy „Please Don’t Talk about Me When I’m Gone”. Azt viszont nem tiltotta meg, hogy írjak róla.