Minden jó, ha jó a vége
Bár vasárnap délután is átvonult egy zápor Debrecenen, a rövid eső után elkezdődött a Bor- és Jazznapok utolsó estéje is. A Játszótér színpadon két fantasztikus koncerttel búcsúzott a 2019-es sorozat.
Elsőként Burján Orsi és a Pálinkálom játszott, melynek tagjai: Burján Orsi (ének), Tóth Mátyás (gitár), Mester Dániel (klarinét, szaxofon), Klimász Tamás (bőgő) és Gyárfás Attila (dobok). Már az első számok közben tűnt fel, hogy milyen jó végre szöveges zenét hallgatni… Utoljára az első nap első fellépője, a Rafael koncertje során szólalt meg emberi hangon muzsika, és azóta instrumentális számokat hallhattunk csupán ezen a színpadon. (Így a sorozat végén elárulhatjuk, hogy a sok szaxofonos fellépő annak volt köszönhető, hogy 20 éve rendezték meg a Bartók Rádió Jazzversenyét szaxofonosok számára, és a győztesek mind meghívást kaptak a fesztiválra, valamint általánosan is a mai mezőny legjobbjai.) Burján Orsiék magyar népdalok és török dalok közül válogatták ki azt a tucatnyit, amelyek köré aztán jazzszámokat írtak. Már a témák megharmonizálása is igazán szépre sikeredett, aztán pedig a szólók tovább fokozták a zene érdekességét. A világzenei jellegnek megfelelően különleges skálákat, aszimetrikus lüktetéseket figyelhetett meg az elemző kedvű hallgató, avagy egyszerűen csak átadhatta magát az erős sodrásnak, amivel a zene bírt. Igazán értékes első rész élvezői voltunk, a megérdemelt siker nem is maradt el.
A szünet után egy másik csemege következett: a Soso Lakatos család játszott, The Sosinas név alatt. A billentyűknél az apa, id. Soso Lakatos Sándor foglalt helyet, míg az ifjabb Sándor szaxofonozott, Danai basszusgitározott, Zoi dobolt és Mike Gotthardt (mint tiszteletbeli Lakatos) gitározott. Néhány szám erejéig Marga man is csatlakozott a zenekarhoz, és rappeléssel gazdagította a zenét. A számok mind feldolgozások voltak, funkos, erős témák és aztán szuper szólókat hallgathattunk minden tagtól. Talán az egész fesztivál alatt ezen a koncerten lehetett látni az általam látogatottak közül, hogy nagy rajongótábor érkezett, és a teljes közönségből is most érződött, hogy figyelmük egyértelmű középpontjában a zenehallgatás áll. A ritmusszekcióban helyet foglaló, még kamaszkorú (13 és 15 évesek) Soso-lányok már most színpadkész művészek, kíváncsian várjuk karrierjük további alakulását. A „felnőttek” már sokszor bizonyítottak, és ezen a vasárnapon is megcsodálhattuk könnyed eleganciájukat, amivel a nehéz technikai fordulatokat is úgy játszották, mintha könnyűek lennének. A szaxofonos Sándor konferálásaiból és a teljes család színpadi jelenlétéből is sütött, hogy nagyon szeretik egymást és a zenét is, és hogy az egész koncertben mennyi örömüket lelik. Nem volt ezzel másképpen a közönség sem, így nagy tapsvihar köszönte meg a koncertet, kiváló befejezést adva ezzel a teljes fesztiválnak. Reméljük, folytatjuk 2020-ban!
