Debreceni Bor- és Jazz Napok 2022
Az idén is a Jazzma színpadra kerültünk.
Augusztus 4. csütörtök Jazzma színpad
Blatt 17:00 - 18:00
A Debreceni Bor- és Jazz Napok első napján a Jazzma színpadon a budapesti Bartók jazz konzi fiatal növendékeiből álló Blatt együttes lépett fel elsőként.
Mivel az idei évi fesztivál fő irányvonala kiemelten a dob, Horváth Máté dobos formációja volt a fesztiválnyitó koncert. Őt tanárai, Serei Dániel és Geröly Tamás javasolták a fesztiválra fellépőként, és valóban igen színvonalas produkciót adtak elő a fiatalok.
A zenekar tagjai: Horváth Máté dob, Papp Márton altszaxofon, Horváth Botond gitár, Vörös Zsolt helyett pedig beugrósként Suke Sándor játszott basszusgitáron. A formáció fúziós, ízes funky-jazzt játszott, nagyon szép, finom hangzásvilággal. Elsőként Joshua Redman „Grease G.” című groove-os témáját adták elő, Papp Márton szaxofonszólójával és Horváth Botond gitárszólójával. Ezt a zenekarvezető dobos Horváth Máté szerzeménye, a „Házad” elnevezésű követte, amely teljesen bele illeszkedett a zenekar által előadott nemzetközileg ismert fúziós témák közé, nyugodt, szép ívű dallamaival.
A felvezetőben Horváth Máté elmondta, hogy a Bor- és Jazz Napok éppen 50 éve kerül megrendezésre, 1972-ben volt a legelső fesztivál.
Ezután egy tempósabb latin lüktetésű Weather Report dal következett, a „Havona”, amelyben Suke Sándor basszusgitáros kitett magáért, szépen hozva a basszus szólamot. Negyedik számként egy Roy Hargrove szerzeményt, a groove-os „Bop Drop”-ot játszotta el a zenekar, amelyben Papp Márton hosszú szaxofonszólója, és a basszusgitárszóló után ezúttal dobszóló is elhangzott Horváth Máté részéről. Utolsóként George Duke „It’s On” című slágerét játszották el a fiatalok. Összességében igen összeszedett, pontos, tiszta hangzásvilágú produkciót láthatott a közönség, külön kiemelendő Papp Márton stílusos, virtuóz szaxofonozása, és Suke Sándor nagyszerű basszusgitározása is.
Kalmár Zoltán Quartet 19:00 - 20:00
Folytatva a dobosok sorát a Jazzma színpadon, a Kalmár Zoltán Quartet következett, tagjai: a debreceni születésű Kalmár Zoltán dob, Raboczki Balázs altszaxofon, Cseke Gábor zongora, Fonay Tibor – bőgő.
A formáció a hard bop szerzők „slágereiből” adott elő néhány ismert standard-et. Elsőként Joe Henderson szaxofonos „Isotope” című bluesát játszották el, majd Herbie Hancock „Dolphin Dance”-ét, amely igen hálás és egyben gyönyörű darab, mind Raboczki Balázs szaxofonos, mind pedig Cseke Gábor zongorista igen szép szólókat adott elő a témára. Ezután Wayne Shorter „Yes or No” című szerzeménye következett, majd egy Kalmár Zoltán darab, a „Come with Me”, amely egy valódi meditatív jellegű téma. Ötödiként egy igazi klasszikus, Charlie Parker „Anthropology”-ja hangzott el, Raboczki Balázs hosszú szaxofonszólójával, amely a közönség hangos tetszésnyilvánítását is kiérdemelte, majd a zongoraszólót követően, egy bőgő-dob felelgetés is elhangzott. Utolsóként McCoy Tyner daradja, a „Conteplation” szólalt meg, amelyben Raboczki Balázs szopránszaxofonon hozta a témát és a szólót is.
Dr.Peller Jazzband 21:00 - 22:00
Az első nap utolsó fellépője a Dr.Peller Jazzband volt, amely a saját szerzemények mellett mainstream jazzt adott elő.
Tagjai: Hegedüs Zsuzsanna ének, dr. Dorogi Ákos zongora, Izsó Tamás dob, Kozák Zoltán basszusgitár, dr. Peller György szaxofon, Sebestyén Patrik trombita (Molnár Zoltán trombitás helyetteseként).
A zenekar elsőként Gershwin egyik ismert standard-jét az „Our Love Is Here to Stay”-t adta elő, Hegedüs Zsuzsanna énekszólójával, majd egy „nyári” latin, a „So Nice/Summer Samba” hangzott el fúvós kísérettel. Harmadikként a „Spyro” című latinos instrumentális Peller kompozíció következett, ebben a többiek mellett Izsó Tamás dobos is előadott egy rövidebb dobszólót. Negyedikként Wayne Shorter „Footprints”-ét játszotta el a zenekar, Sebestyén Patrik szordínós trombita bevezetőjével, Hegedüs Zsuzsanna énekszólójával, valamint a szóló közben tempót váltó zongoraszólóval. Ezután két újabb Peller szerzemény, a háromnegyedes lüktetésű „Népies Blues” következett dr.Peller György szaxofonszólójával és Sebestyén Patrik trombitaszólójával és a „Blues from Space” című légies coolos blues téma. Majd Molnár Zoltán hangszerelésében a „Polka Dots and Moonbeams” című ballada következett, Hegedüs Zsuzsanna előadásában, Kozák Zoltán basszusszólójával. Utolsó előttiként a „Caravan” című Juan Tizol szerzemény hangzott el, amelyben Dorogi Ákos zongoraszólója után Izsó Tamás egy hosszú virtuóz dobszólót adott elő, amelyet a közönség nagy ovációval jutalmazott. A zenekar a koncertet az „Almost like Being in Love” című swinggel zárta.
