George Gershwin bűvöletében
George Gershwin (Georgij Gersjovics – Broohklyn, New York City) (1898. szeptember 26–1937. július 11.) amerikai zeneszerző, komponista esetében nem lehet takarékosan bánni a szuperlatívuszokkal. Szerzeményei a szórakoztató zene, a musicalek, a jazz, és a komolyzene műfajait is felölelik, jelentős mértékben merített az amerikai folklórból. Zenei tanulmányokat csak alkalomszerűen végzett, később, karrierje beindulása után több híres zeneszerzőt is megkörnyékezett, hogy elvállalják-e tanítását. Ezzel kapcsolatban két - akár igaz is lehet - történet kering a vele foglalkozó írásokban. Az egyik Ravel válasza: „Miért akar egy másodrangú Ravel lenni, mikor máris elsőrangú Gershwin?” Mikor pedig Stravinsky-t kérdezte, hogy elvállalná-e oktatását, az orosz zeneszerző Gershwin jövedelme után érdeklődött. Mikor azt meghallotta, ezt válaszolta: „Inkább én szeretnék Öntől tanulni.”
A fenti bevezető apropóját az adta, hogy a Budapest Jazz Orchestra vasárnap Gershwin-estet adott a Budapest Jazz Clubban. A műsoron az amerikai zeneszerző egyik főműve, az 1924-ben írt „Rhapsody in Blue” volt, valamint egy válogatás dalai közül zenekari és énekes előadásban.
A „Rhapsody in Blue”, amelynek magyar fordítását igyekszem mellőzni, eredetileg zongorára és jazz-zenekarra íródott, majd Ferde Grofé készítette el vonószenekari hangszerelését a szélesebb körben történő előadhatóság érdekében.
A Budapest Jazz Orchestra részére a zongorára és jazz-zenekarra visszahangszerelt változat Zakar Zoltán (1959-2021) műve.
A darab zongora szólamát Révész Richárd játszotta, továbbá – a mű összetettségére tekintettel – Dubóczky Gergely karmesterként segédkezett az előadásban.
Mit mondjak, így másként szólt a darab, mint szimfonikus zenekar előadásában. Valahányszor hallgatom ezt a művet, a zongora mellett a klarinét hangja ragad meg, most ezt a hangszert Mester Dániel szólaltatta meg.
A „Rhapsody in Blue” az est folyamán még egyszer előadásra került, mégpedig a második rész elején. Ez a Gordon Goodwin amerikai zongorista, zenekarvezető, zeneszerző, hangszerelő által készített zenekari változat volt, amelyben a zongora szólama szét van osztva más hangszerek, hangszercsoportok között.
Kollmann Gábor
Ahogy már jeleztem, a „Rhapsody in Blue” előadása után mindkét részben George Gershwin dalai kerültek műsorra. Néhány közülük instrumentális változatban, de a többségük Urbán Orsi énekesnő főszereplésével vokálisan.
Az előadásban volt még csavar, az eredeti angol szövegű szerzemények mellett, néhány darab magyar nyelvű változatban hangzott el. A Gershwin dalok magyar szövegeinek elkészítésében többek között Bradányi Iván (1930-2022) tevékenykedett, amelyeket sok-sok magyar táncdalénekes (pl. Cserháti Zsuzsa) tűzött műsorára.
Egy szám erejéig a bigband pihenőt kapott és az énekesnő quartet kísérettel (zongora, gitár, bőgő, dob) adta elő a „Soon” című szerzeményt.
Schreck Ferenc
Táborszky Bence + Serei Dániel
Zana Zoltán
A zenekar előre készült a sikerre, mivel minden rendelkezésre állt a ráadásként előadott „Lady Be Good” eljátszásához.
George Gershwin 125 évvel ezelőtt született, művei így száz év távlatából is időtállóak, lebilincselők és szórakoztatóak, nemcsak nálunk, vagy az USA-ban, hanem bárhol a világon. Ez még a némileg kommersz előadásmód esetén is fennáll, de az igazi mégis a vasárnap estihez hasonló profi szintű előadók esetében, akár jazz, akár pop, akár komolyzene kategóriában.
Még nem írtam, de teltház volt a BJC-ben, már elővételben elkelt az összes jegy. A közönség valahogy megérezte, hogy ott a helye. Aki lemaradt, annak egy műsor előzetes: január 7-én újból előadják a teljes programot a BJC-ben.
