The Next Genearation – 1. rész: Mohácsy Lőrinc

Ebben az interjú szériában munkatársunk, Szegedy-Maszák Blanka a magyar jazz fiatal tehetségeit faggatja. A sorozat havonta egyszer, minden hónap utolsó szombatján jelenik meg! – A szerk.

1. Milyen formációkban játszol?

Saját trióm, az Intergeese mellett a Daveform Quintetben és a népzenekaromban, a Katlanban vagyok állandó tag. Az utóbbi időben a BJC Big Band kíséretét erősítem és egyre több alkalmam nyílik olyan mesterekkel együtt zenélni, mint Dresch Mihály és Borbély Mihály.

2. A saját koncertjeid közül melyik volt neked a legkedvesebb?

Augusztus végén, a Múzeum utcában játszottunk az Intergeese SE formációval tehát Cseke Dániellel és Kosztolánszki Dominikkal kiegészülve. Különleges, felemelő koncert lett belőle annak ellenére (vagy pont azért), mert az alapvetően szabadtéri koncert második felét beltéren kellett megtartanunk az eső miatt. Ezt képpel és hanggal is felvettük, remélem méltó anyag lesz belőle!

3. Mikor volt az első fellépésed?

Pontos emlékem nincsen, de nagyobb közönség elé biztosan a Sóskúti Ifjúsági fúvószenekarral léptem, tíz-tizenegy éves koromban, akkor még basszusgitárral. A hivatalosan jegyzett jazz-zenészi pályám az első Intergeese koncerttel indult, 2023 májusában.

4. A színpadon szeretsz jobban lenni, vagy gyakorlásnál érzed magad otthon?

A gyakorlással nagyon sokáig hadilábon álltam, nem találtam meg azt a flowt, ami nekem működik. Az utóbbi évben kezdtem dedikáltan foglalkozni azzal, hogyan tudok hatékonyan és élvezetesen fejlődni. Színpadon állni, közönség előtt muzsikálni mindig is izgalmasabb és otthonosabb volt, mára ez kezd egészséges egyensúlyba billenni.

5. Elsősorban hangszeresnek, vagy zeneszerzőnek érzed magad?

Hangszeresnek, de egyre többet szeretnék írni.

6. Mi az első emléked a bőgőről?

A bőgő képe összenő Édesapámmal. Több hangszere is volt otthon, de az ősélményem azt hiszem az a szegedi bőgője, amit több mint két évtizedig használt, a Japán-Los Angeles tengelyen majdnem mindenhol megfordult vele. Ez a hangszer aztán hozzám került, amit azóta is nagy becsben tartok.

7. Mit gondolsz a mesterséges intelligencia fejlődéséről a zeneszerzésben?

Kicsit szkeptikusan, kicsit tartva nézem az AI térnyerését a művészetekben, de nem féltem magunkat. A jazz egy rendkívül személyes és változatos műfaj, algoritmus legyen a talpán, amelyik ezt az esetlegességet le bírja követni... Az biztos, hogy hosszú távon egyre értékesebb lesz az élőzene és az, amit mi alkotunk, emberek-embereknek.

8. Mik a terveid a jövőre nézve, érzed-e, hogy a jövő jazz-zenét meghatározó generációjához tartozol?

Nem szeretném felcímkézni magam, de nagyon örülök, ha fent vagyok a szakma radarján. Szeretnék felülkerekedni azon a rossz szokásomon, hogy a fióknak többet komponálok, mint a zenekaraimnak. Ami biztos, hogy az Intergeese-zel szeretnénk több anyaggal is jelentkezni a következő évben.