SZÜLETÉSNAPI KONCERT A RAVAZDI ŐRHEGYBEN - Hamid Drake 70-Ajtai Péter 40 (és Tóth Viktor is már csak egy lépésre van a kerek évfordulótól)

A koncert létrejöttét én kezdeményeztem, magam is elérve a hetvenes kereket, hogy ünnepeljünk együtt a ravazdi Pünkösdi improvizációk 4 Zenei és Közösségi Együttlét keretében. Ez volt az aktuális ok, de hogy miért is ez a formáció, annak gyökerei az ezredfordulóig nyúlnak vissza és erős összefüggésben vannak az első fénykorában leledző Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál 25 évvel ezelőtti történéseivel.

A magyarországi jazztörténet szempontjából ekkor kezdett léptéket váltani a Mediawave és hiánypótló jelleggel, évről évre tekintélyesebb és híresebb "jazzkirályok"-at hívni a frissek és szimpatikusak közül. Persze aktuális anyagi lehetőségeink függvényében, amelyek akkor a fesztivál világban való tekintély növekedésünk okán növekvőben voltak. Magyarul: kinyílt előttünk a számunkra kedves jazzvilág. Egy kis felsorolás, ami jelzi a kétezres évek irányultságát: David Murray (többféle formációval), Steve Lacy, James Blood Ulmer (többféle formációval), Pharoah Sanders, Fred Anderson, Jeanne Lee, Dewey Redman, Lee Konitz, William Parker, Leena Conquest, Dave Douglas, John Zorn, és folytathatnám az európai jazz nagyságok sorával, de nem teszem, hanem áttérek Hamid Drake mediawave-es történetére.

David Murray-t először 2001-ben sikerült - még egyedül - meghívni és a Nagy János trió kísérte (katt ide).

A következő évben már saját Power Quartet-jével érkezett, amelynek dobosa Hamid Drake volt (katt ide).

Itt kezdődött a mi közös történetünk 25 évvel ezelőtt, amely számos állomásból állt, sokféle kis és nagy formációval, klubban és fesztiválon.

Szerencsére ezek egy részét videó koncertfelvétel őrzi, amelyek a Mediawave archívumban megtekinthetők (katt ide és ide).

De közel sem csak ezek a koncertek jelentették kapcsolatunk elmélyülésének irányultságát, hanem az a jazzkedvelők által kevéssé ismert viszonyulás, amely némely híres/neves jazzmuzsikus viselkedését és kötődését erősen befolyásolja.

Először a Mediawave keretében, majd a győri Rómer ház Underground klubjában sikerült olyan közeget kialakítanunk az ezredforduló környékén, amely egy jó és ihletett koncerthelyszín jellegen túl tudott lépni és olyan plusz hangulati, baráti elemeket hozott a fellépő muzsikusok számára, amely erősítette a mihamarabbi visszatérés lehetőségét, mondhatni vágyát. Korai szakaszunkban ezt nem tudatosan tettük, majd felismerve eme számunkra szerencsés módszerünket, már tudatosan építettünk erre. E módszer "titkát" nem tudom egyszerű szavakkal elmagyarázni, de talán jól szemléltetik Hamid Drake jelen koncert előtti keresetlen szavai (katt ide).

Valamint a vele a Pünkösdkor megkeztett portrébeszélgetés részletei (katt ide - a portré 4 fejezetben).

Tóth Viktorral való kapcsolata/együttműködése - emlékezetem szerint - a kétezres évek közepén a Mediawave keretében megvalósult és három éven keresztül a magyar és környező országok fiatal és tekintélyes jazzmuzsikusait magába foglaló William Parker improvizatív zenei műhelyben kezdődött, amelyben a dobszekciót Hamid vitte. 2008-ra érett Viktor számára egy konkrét formációvá (katt ide), amit aztán 2-3 évenként újabb együttműködések követtek Szandai Matyival a bőgőnél. Az ő sajnálatos eltávozta után, mostanság Ajtai Péter vette át a helyét.

Zenekritikus nem lévén a többségében szabad improvizációból álló koncertet nem szeretném elemezni, mindenki maga döntse el annak sikerességét, jóságát, minőségét. Engem mindenesetre sok jó érzéssel töltött el.