A Beatles és a jazz – Fixing a Hole
2013. május 05., Maloschik Róbert
Ezt a melódiát Paul McCartney írta 1967 január végén a közelgő „Sgt. Pepper’s” lemezfelvételre. A dalt 1967 február 9-én és 21-én vették fel, és ez lett a „Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band” LP első (A) oldalának ötödik „track”-je.
Az akkori londoni kábszeres szakzsargonban a „fixing a hole” egy adag heroin belövést jelentett, ezért ezt a dalt is majdnem tiltó listára tette a BBC! A legjobban Paul tiltakozott, mondván életében nem kísérletezett a heroinnal, ő csak „pot”-ozott. Magyarul füves cigit szívott. (Persze tudjuk, hogy már 1965-ben John Lennonnal kipróbálták az LSD-t is…)
Az időközben elhunyt egykori Beatles roadmanager, Mal Evans naplójában viszont 1967. január 29-én ez a bejegyzés olvasható: „Paul házában megkezdtük a „Fixing a Hole” írását. Paulie zongorán játszotta a dallamot, én meg erre szöveg részleteket sugalltam. Jól bepotoztunk, így könnyebben ment az egész. Hajnalra kész is lettünk a dallal, és McCartney megígérte, a lemezen társszerzőként szerepel majd a nevem és kapok a jogdíjból is. Egyből arra gondoltam, de jó, abból vehetek én is egy házat magamnak…” Aztán Mal egy buznyákot sem kapott, legalább is jogdíjként, hisz kapta továbbra is a szokásos heti 38 fontos apanázsát…
A „Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band” LP Angliában 1967. június 1-én jelent meg, június 10-én egyből a szigetországi albumlista első helyén nyitott és első nekifutása 23 hétig ott is maradt! Utána még három részletben 4 héten át volt listavezető Nagy-Britanniában, egészen 1968. február 10-ig. Természetesen többszörös platinalemezként végezte…
Amerikában –mivel később jelentették meg- csak 1967. június 24-én adott életjelt magáról a „Sgt. Pepper’s”. Egy héttel később, azaz 1967. július 1-én került Number One pozícióba és 15 héten át vezetett. Viszont a Billboard 200-as listájáról csak 175 hét után esett le, és a három és negyed év alatt több mint nyolcmillió darab kelt el belőle.
A jazz feldolgozások időrendben: a „Fixing a Hole”-ból az elmúlt 46 évben 13 jazz feldolgozás készült. Legalább is én ennyiről tudok…
Jackie & Roy 5’33” (Grass 1969 LP)
Syrius 8’27” (1972!) (Most, Múlt, Lesz 1994 CD)
(Orszáczky Jackie – voc, bg, Ráduly Mihály – fl, Baronits Zsolt – as, Pataki László – org, Veszelinov András – dr)
Nancy Harrow 4’01” (Street of Dreams 1990 CD)
(NH – voc, Bob Brookmeyer – tb)
Charlie Hunter 14’07” (Live at The Bebop & Brew 1996)
(CH – eg, Ken - ts, Calder Spanier - as, Scott Amendola - dr)
Paula West 3’52” (Restless 1999 CD)
(PW – voc, Allen Smith - tp, Dave Tidball - ts, Jeremy Cohen - ev, Brad Buethe – eg, Ken Muir - p, Bill Douglass - b, Tom Duckworth - dr, con)
Connie Evingson 3’29” (Let It Be Jazz – Connie Sings The Beatles 2003 CD)
(CE – voc, ep, - eg, - b, - dr)
Deborah J. Carter (voc) 3’16” (Daytripper 2006 CD)
(Coen Molenaar – p, Mark Zandveld – b, Enrique Firpi – dr)
Regős Trió 5’40” (Márványterem – 2007. május 25.)
(Regős István – p, Csuhaj Barna Tibor – b, Berdisz Tamás – dr)
Doctor 3 4’30” (Jazz Italiano Live 2007 CD)
(Danilo Rea – p, Enzo Pietropoli – b, Fabrizio Sferra – dr)
The Wood Brothers 3’54” (Up Above My Heads 2009 CD)
(Oliver Wood – ag, voc, Chris Wood – b, voc)
John di Martino’s Romantic Jazz Trio 4’14” (The Beatles in Jazz 2010 CD)
(JdM – p, Boris Kozlov – b, Tim Horner – dr)
Michael John Hall (p) 4’18” (Soft and Sacred, Vol. I – Michael John Hall Plays The Beatles 2010 CD)
Wellstone Conspiracy 7’25” (Humble Origins 2011 CD)
(Brent Jensen - ss, Bill Anschell - p, Jeff Johnson - b, John Bishop - dr)
