Lírai évadbúcsú Solymáron
A 16. évadát zárta tegnap a solymári Apáczai Csere János Művelődési Ház jazzklubja. A Little Jazz Pub Márkus Tibor Erkel-díjas zongoraművész, tanár művészeti vezetésével havi rendszerességgel működik. A házigazda Equinox zenekar most duó formátumra csökkent, MárkusTibor – zongora és Jeszenszky György – dob kíséretével Palágyi Ildikó énekes és Bartók Vince basszusgitáros volt a két vendégmuzsikus. A két nagyon szimpatikus fiatal a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem idén diplomázó hallgatói. Ildikó már szerzői lemezzel is rendelkezik, amit csak saját kompozíciókkal Indigó néven jegyez, és ebben az évben jelent meg "Salt" címmel. A lemez és az Indigó projekt basszusgitárosa Bartók Vince, akiről már Ildikóhoz/Indigóhoz hasonlóan sok dícsérő sor jelent meg a jazzma.hu-n, most letették névjegyüket a tegnapi fellépéssel is.
A családias hangulatú jazzklubban most nem volt teltház, de annál jobb volt a hangulat. Az este hangulatát a lírai balladák határozták meg, talán Indigó személyiségének, bársonyos hangszínének és Bartók Vince pastoriusos basszustónusának is köszönhetően. A setlist a szokásos módon állt össze, jazzstandard-ek és saját kompozíciók is elhangzottak, ebben az esetben a saját kompozíciók volta túlsúlyban. De hallhattunk bossa novát és bluest is remek szólókkal.
A csúcspontok a saját kompozíciók improvizációiban a műsor második felében voltak. Ezek a nagy pillanatok a klub intim légkörének köszönhetően, jellemzően a már említett lírikus hangulatban születtek. Márkus Tibor nagyon szép, himnikus, nagyívű szólója volt emlékezetes és Ildikó csendekkel játszó szkettelése, bravúros hangképzése varázsolta el a hallgatókat. Nekem a nagy élmény Jeszenszky György és Bartók Vince ritmusszekciója volt. A jazznek a nagy erőssége és alapja a váratlan, kiszámíthatatlan pillanatok születése az improvizációk során. Jeszenszky György a magyar jazz mindig nagyon magas színvonalon teljesítő dobosa, aki szerénysége és tudása miatt nagyon keresett session zenész és tanár. Most a fiatalok kompozíciói alatt feltűnően szikár, fúziós, sőt fress-es kemény dobolást hallhattunk tőle. Az Equinox vállaltan eklektikus világában is megjelennek funk, soul és még free elemek is, de most Gyuritól egy friss, széttört ritmusképletekkel játszó, katartikus duót hallhattunk Bartók Vince fantasztikus basszusjátékával. Vince kísérete tökéletes volt az egész este folyamán a balladákban, bossa novákban és a swingelésekben is, de a csúcspont a torzított basszuseffekttel előadott szólója volt a már említett dob"kísérettel".
Még nem tudtam meghallgatni, de biztos vagyok benne, hogy Ildikó és Vince bemutatkozása alapján nagy élmény lesz az Indigó frissen vásárolt CD-jének hallgatása.
