A free jazz kiemelkedő alakjai - 8. rész: STEVE LACY

1960. december 21-e (éppen idén lesz hatvan éve), New York City, A&R Stúdió: az Ornette Coleman Double Quartet felveszi a "Free Jazz - A Collective Improvisation" című lemezét. Mérföldkő a szabadon rögtönzött zene több évtizedre visszatekintő történelmében. A minden hónap második hétfőjén megjelenő sorozat részei a free jazz legjelentősebb képviselőit mutatják be. Nyolcadik rész: STEVE LACY.

Az amerikai muzsikus 1934. július 23-án New York City-ben született Steven Norman Lackritz néven. Tizenéves korában egy dixieland zenekarban játszott, aztán éles váltással az avantgárd felé fordult. 21 esztendősen a zongorista Cecil Taylor bemutatkozó albumán ("Jazz Advance", Transition, 1955-ben készült a felvétel) két számban szopránszaxofonozott - és ez meghatározta jövőjét.
Aztán az előbb említett hangszer lett az elsődleges, később szinte csak azt használta. Lacy életének másik meghatározó része: Thelonious Monk kompozícióinak hatása alá került, egész életét, munkásságát végig kísérte a zongorista szerzeményeinek feldolgozása. Ez már az első, 1958-ben megjelent önálló albumán ("Soprano Sax", Prestige) is megmutatkozott.

Játékában egyre inkább megjelentek a free elemek - de ezek a mai "durvaságokhoz" nem hasonlíthatóak. Több szólólemezt (szopránszaxofonra!) is megjelentetett, ezek közül az egyik: "Hooky" (Emanem, 1976-os felvétel).

Nagyon termékeny volt ebben az időszakban: a hetvenes években több, mint negyven (40!) lemeze jelent meg (abban az időben ez rengetegnek számított!).

És egy meghatározó személyiség, aki számtalan koncerten és album felvételénél zenésztárs volt: a zongorista Mal Waldron. Például az "I Remember Thelonious" (Nel Jazz, 1992-es felvétel) című duólemeznél.

Még nem volt róla szó: az ötvenes évektől kezdve komoly zenésztársakra "tett szert", például: Gil Evans, Miles Davis, Kenny Burrell, Gary Burton, Max Roach, Carla Bley - és még sorolhatnám.
Aztán egy jellegzetes SL alkotás: "5 x Monk 5 x Lacy" (Silkheart, 1994-es koncertfelvétel) - a cím önmagáért beszél.

A 2000-es években már nem sok ideje és lehetősége volt újabb kiadványok megjelentetésére. 2003-ban daganatos betegséget diagnosztizáltak Lacy-nél, de az utolsó hetekben is még tanított és játszott, végül 2004. június 4-én elhunyt. 69 évet élt.
Egyéni stílusa legkedvesebb hangszerén, Monk szerzeményeinek "tovább éltetése", játékának fokozatosan free felé való fordulása a jazz jelentős egyéniségei közé emelik Steve Lacy-t.