A zenész legeslegjobb barátja – a hangszerész IV. – Novotny Antal
Ez alkalommal az idén 80 éves Novotny Antal rézfúvós hangszerkészítő mesterrel, a Fon-Trade Music Kft egyik alapítójával készítettem interjút.
Kedves Novotny úr! Hogyan lett hangszerész?
Visszatekintve azt mondhatom, hogy minden mindennel összefügg. 1941-ben születtem Kispesten, boldog gyermekkorom volt, gyakorlatilag az utcán nevelődtünk fel, és mivel Puskás Öcsiék is kispestiek voltak, többnyire focizással töltöttük az időt a haverokkal.
Édesapám hentes-mészáros, nagyvágó volt a ’40-es években, jól ment az ipar, szépen, polgári módon éltünk, aztán a ’40-es évek végén jött az államosítás. Édesapámat is államosították, ezért egyik napról a másikra az utcára kerültünk családostul, és egy 14 m2-es fáspincében laktunk hosszú éveken át. Ott nőttem fel.
A család egyik ága sváb volt, a másik, a Novotny-ág pedig cseh származású. Nagyapám kövező volt, sváb ember, gombos harmonikán is játszott. Volt egy tanítványa, akit harmonikázni tanított, ezt a fiatalembert Hámori Károlynak hívták. Ő később hangszerész lett, a Mogyorósinál tanult. A lakásán javította a hangszereket. Nagyanyám kérésére ő járt közben a Hajós utcai Minőségi Hangszerkészítő és Javító KTSZ-nél, hogy vegyenek fel rézfúvós hangszerésztanulónak. 1955-től voltam ott tanuló, Mező Gyula, Daru Ferenc, Városi Ernő és Láng Emil voltak a mestereim, ők a javítás mellett hangszereket is gyártottak. Eközben, pedig a munka után Hámori Károlynál tanultam a harmonika javítását is. Gyakorlatilag úgy teltek a napjaim, hogy reggel 7-től 4-ig a KTSZ-ben dolgoztam, azután meg 5 órától este 10-ig harmonikákat javítottam. 1958-ban, 4 forint 50 filléres órabérrel szabadultam, a harmonikákért pedig 2 forintos órabért kaptam. Ekkoriban egy géplakatos tanuló 7 forintos órabérrel szabadult.
1965-ben mestervizsgáztam, 1968-tól Mező Gyula Kiss József utcai műhelyében dolgoztam, amely már a háború előtt is fúvóshangszerek javításával foglalkozott. 1970-től, Mező Gyula halála után tovább vezettem az üzletét, 1972-ben pedig megvásároltam a műhelyt.
Milyen hírességeknek javította a hangszerét?
Külföldiek közül a nagy nevekből megfordult nálam Maurice André, George Probert, és Boban Marković is, a magyarok közül pedig többek között rendszeresen hozzám járt Zsoldos Imre, Geiger György trombita-, és Tarjáni Ferenc kürtművészek, valamint Galambos János is, akiről a soroksári zeneiskola kapta a nevét. Maurice Andre-t Farkas István Péter „Kinca” harsonaművész hozta el hozzám. Útközben a francia trombitaművész elmondta neki, hogy a hangszeréről letörött egy gomb, így a reptérről egyből a műhelybe vették az irányt. Akkoriban még kézi szerszámokkal dolgoztam, azokkal csináltam neki egy új gombot másfél óra alatt.
Sokan jöttek hozzám külföldről is javíttatni a hangszerüket, időnként szabályosan sorban álltak a kis műhely előtt a hollandok, németek, svédek, dánok.
Kik voltak a tanítványai?
A legelső tanulóm Kallós Kálmán volt, de nálam tanult Babics Jenő, Somogyvári Tivadar, Frech Tamás, Millye Attila, Szilágy Gábor, vagy éppen a műhelyt most vezető Arany László is.
Hogyan alakult meg a Fon-Trade Kft?
A Fon-Trade Music Kft. 1988-tól működött, amit Csider Károly fafúvós hangszerész mesterrel közösen alapítottunk. Azelőtt magam javítottam a fafúvós hangszereket is - elsősorban klarinétokat -, ezért örültem meg annyira Karcsi érkezésének, mert így jobban tudtam a rézfúvós hangszerek javítására koncentrálni. Épp jókor fogtunk a közös üzletbe, mert a rendszerváltás után sorra szűntek meg a hangszerforgalmazó állami vállalatok (Triál, Konzumex).
Sorra jelentkeztek a külföldi cégek, hogy legyünk a magyarországi forgalmazói. Így tett a Yamaha is, aki ekkor kezdett betörni az elektronikai termékek mellett a rézfúvós hangszerek piacára. A Yamaha mellett számos más világcég vált partnerünkké, úgy mint a Bach, a Getzen, vagy a Trevor James.
A Fon-Trade-ben egészen a 2008-as visszavonulásomig dolgoztam, ezt követően segédem, Arany László vette át a nyolcadik kerületi műhely vezetését, akinek jövőbeni tervei között nem csak a hangszerek javításának modern eszközökkel való továbbfejlesztése szerepel, de igazi, magyar gyártmányú mesterhangszerek elkészítése is, amire 1945 óta nem volt lehetőség Magyarországon.
Ebben a munkában bizton számíthat szakértelmemre és baráti támogatásomra is.
Köszönöm az interjút!
