Szeretetünnep a 15 éves Sárik Péter Trióval (2022. szeptember 8. - MomKult)

Teltház és felfokozott várakozás. Ezt látta és érezte az érkező a MomKultban 15. születésnapját ünneplő Sárik Péter Trió és vendégei koncertje előtt. A trió zeneszerető rajongói köre a gyerekektől az idősebb korosztályig mindenkit magába foglal.

A nézőtéren ez a sokszínűség és szeretetteljes, családias hangulat volt az uralkodó. Még a felhőszakadás is megvárta a koncert kezdetét, csak a szünet utáni második rész alatt érkezett meg az égi áldás.

Már a nyitó percekben szinte tomboló taps fogadta a zenekart és ez a hangulat végig érezhető volt a monstre koncerten. Két focimeccsnyi (!) zeneidő, üresjárat nélkül! És három ráadás után álló tapssal, elégedetten távozó közönség. Utólag tudatosult, hogy a húszperces szünettel, a dedikálással és tortafelvágással együtt közel 4 órán át tartott a születésnapi buli és utána – talán Luiza Zan-on kívül, aki Székelyföldről 10 órás autóútat megtéve érkezett a koncerthelyszínre – senki nem tűnt fáradtnak. A Sárik univerzum vállaltan eklektikus világában minden folyamatosan változik, stílusok, hangulatok, ritmusok csak a szakmai minőség színvonala és a közönség szeretetének mértéke változatlan. Ezek a csillagos eget ostromolják.

Sárik Péter zongorista mellett az ünneplő vendéglátók Fonay Tibor bőgős és Gálfi Attila dobos voltak.

A régi barátok saját zenei világukkal gazdagították a Sárik Péter zseniális feldolgozásai és csodálatos zongorajátéka által fémjelzett programot. Ezen az ünnepi estén a magyar zenei élet kiválóságai, Sárik Péter gyakori partnerei hozták saját zenei világuk egy meghatározó szeletét az ünnepi alkalomhoz.

Berki Tamás a magyar jazzéneklés doyenje, szerintem a világ egyik legjobb férfi jazzénekese nyitotta a sort saját filozófikus, humoros szerzeményével, a „Legyen egy dal” című remekművel.

Őt Szőke Nikoletta követte, aki nemzetközi és hazai sikerek mellett a jazz szcéna folyamatosan jelenlévő kiválósága. Beatles és Alphaville (Forever Young) Sárik adaptációt hallhattunk tőle világszínvonalon.

Illényi Katica hegedűjátéka és ének-tánc műsorai telt házakat jelentenek minden alkalommal. Most is bizonyította kiemelkedő tehetségét és személyes varázsát elektromos és akusztikus hegedűn egyaránt. Duke Ellington jazzsláger (In a Sentimental Mood) és egy Bach klasszikus (Partita) hangzott el illényis temperamentummal és sárikos ötletességgel.

Berki Tamás „Békés Express” című dala után a román jazzénekesnő, Luiza Zan román népdalfeldolgozás és amerikai jazz örökzöld (Black Coffee) előadását hallhatta a közönség. Sárik Péter hosszú ideje tartó együttműködésüket koronázta meg ezzel a fellépéssel.

A sort Falusi Mariann folytatta. Előadásában Lerch István klasszikusa a „Várj, míg felkel majd a Nap” hangzott el, gyönyörű, érzékeny feldolgozásban. A szünet előtt zárásként Bikini dal, a „Mielőtt végleg elmegyek” hangzott el Mariann és a Trió fergeteges zenei humorával, nyitottságával.

A koncert második része a komoly zene jegyében, ezen belül Bartók Béla zenei világa idézésével kezdődött. A Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus közreműködésével, rendkívüli élményt kaptak a hallgatók. A 25 tagú női kar az eredeti Bartók kórusművek előadásával és a trió feldolgozásaiba is kapcsolódva különleges színnel gazdagította az estet. Bartók zsenialitása és a kórus szakmai tudása bizonyította, hogy az emberi hangnál tökéletesebb hangszer még nem született. Katartikus pillanatokat élt át a közönség a tökéletes összhangban és koncentrációban született fúziót hallva.

A komolyzenei mélységek és magasságok után ismét Luiza Zan és maintream jazz következett, saját szerzeménye az „Until I Fall Asleep” előadásával. Illényi Katica és a „Libertango” pezsdítette ezután a hangulatot, majd Szőke Niki a The Temptations „Papa Was a Rolling Stone” című funky gyöngyszemét énekelte. Energiabombaként Falusi Mariann robbantotta fel a színpadot az LGT „Nem adom fel!” klasszikusával.

Ekkor jött el a finálé, amikor minden vendég színpadra állt a Sárik Péter Trió 15. születésnapját ünneplő „Búcsú Blues” előadásával. Az énekesek impovizációit Berki Tamás eredeti humorral és utánozhatatlan orgánummal, hihetetlen virtuozitással, a teret zeneiségével tökéletesen betöltve kötötte össze. Mint minden szám elhangzása után, most is hatalmas ováció köszöntötte a művészeket. Hiába a háromórás program, a közönség szűnni nem akaró tapsviharral követelte a ráadá(soka)t.

A Sárik Péter Trió tért vissza, hogy Bartók szellemében született átiratait mutassa meg a közönségnek legutóbbi albumukról katartikus, egyéni hangú hangszeres szólók előadásával. Székelyföldhöz különleges viszonyát is említette záró konferálásában Sárik Péter.

Ez a kapcsolat tette lehetővé, hogy ihletett, személyes feldolgozás születhessen Bartók műve, az „Egy este a székelyeknél” címen ismert műve alapján. A megrendítő darab a „Vándor fecske hazatalál” című székely népdal, az egykori székely himnusz feldolgozásából született. Nem mellesleg a MomKult épülete előtt „véletlenül” a legnagyobb székely író, Tamási Áron életét bemutató tablókiállítás látható (a Tamási 125 emlékév alkalmából).

A gigakoncert méltatásában nem is jut hely a három főszereplő és méltán ünnepelt muzsikus teljesítményére. Röviden: magabiztos, tökéletes hangszeres tudás, saját hang, elegancia, könnyedség, emberi kvalitás, tisztaság, közérthetőség és érzelemgazdagság. Tisztelet és szeretet a közönség irányába, ami hatványozottan áradt vissza a színpadra. Három óra ZENE után sorban álló dedikálásra várók, felejthetetlen élménnyel feltöltődött közönség, gratuláló barátok, családtagok, ismerősök és az ünnepi torta felszelése zárta a születésnapi bulit. Isten éltesse sokáig a Sárik Péter Triót alkotóerőben, egészségben, boldogságban!