A free jazz kiemelkedő alakjai - 76. rész: Joëlle Léandre

1960. december 12-e, New York City, A&R stúdió: az Ornette Coleman Double Quartet felveszi a FREE JAZZ - A COLLECTIVE IMPROVISATION című lemezét. Mérföldkő a szabadon rögtönzött zene évtizedekre visszatekintő történelmében. A minden hónap második hétfőjén megjelenő sorozat részei a free jazz legjelentősebb képviselőit mutatják be. Hetvenhatodik rész: Joëlle Léandre.

A francia nagybőgős, énekes, zeneszerző, improvizatőr Joëlle Léandre 1951. szeptember 12-én született Aix-en-Provence-ben.

Kilenc éves korában zongorázni tanult - később szülővárosa, aztán a párizsi konzervatórium diákja lett.

“Szűknek” érezte a klasszikus zene által kínált teret - elkezdett érdeklődni a kortárs és jazz műfajok iránt. A hetvenes évek közepén Amerikába utazott, ahol zenei és táncművészeti workshopokban képezte magát.

Néhány lemezének rövid bemutatása következik - “önkényesen” kiragadott darabok a számtalan alkotás közül.

Első önálló albuma a Contrabassiste (“Taxi”) (Adda Records, 1982) - szólófelvétel, öt saját kompozícióval.

1984-ben jelent meg a Les Douze Sons (Nato) című lemez - Barre Phillips (bőgő), Derek Bailey (gitár), Irène Schweizer (zongora), George Lewis (harsona) és Ernst Reyseger (cselló) közreműködésével.

A nyolcvanas-kilencvenes években zenésztársak voltak még: Günter Sommer (dob), Daunik Lazro (altszaxofon), Yves Robert (harsona), Peter Kowald, William Parker és Ken Filiano (bőgő), Vinny Golia (fafúvós hangszerek), John Cage (kompozíciók) - és még sokan mások.

2003. Mediawave Fesztivál: Győr (Reqords, 2005) - duó Szelevényi Ákossal (Akosh S.), aki tenor- és szopránszaxofonon, klarinéton, fuvolán és tárogatón játszik.

Két hosszú improvizáció (Part 1.-2.) hangzik el.

Joëlle Léandre at the Le Mans Jazz Festival (Leo Records, 2006) - dupla CD, a borítón látható közreműködőkkel, 14 részben.

Barre Phillips és JL duófelvétele az A l’improviste (Kadima Collective,2008) - hét tételben.

Egy újabb koncertfelvétel a Live in Israel (Kadima Collective, 2008) - kivételesen nagyobb létszámú (nyolc tagú) - kevésbé ismert zenészekből álló - együttessel.

Személyes élmény: 2014. Újbuda Jazz Fesztivál, MU Színház: Joëlle Léandre szólóban - a két fotó akkor készült. Emlékezetes koncert volt (beszámoló újságunkban).

Chez Hélène (Ayler Records, 2018) - közreműködik a gitáros Marc Ducret; négy hosszú tételt hallgathatunk.

A kétezres évek első két évtizede alatt ismertebb zenésztársak voltak (az eddig említetteken kívül): Sylvie Courvoisier, Elisabeth Harnik és Myra Melford (zongora), Susie Ibarra és Michael Zerang (dob), Fred Frith (gitár), Mat Maneri (hegedű), Steve Lacy és Evan Parker (szopránszaxofon), Anthony Braxton (fafúvós hangszerek) Nicole Mitchell (fuvola) és Szabados György (Live at Magyarkanizsa /BMC Records, 2011/) - mások mellett.

Egy felvétel a közelmúltból: Estampe (Confront, 2023) - közreműködik Rodolphe Loubatière pergődobon.

A hét kollektív improvizációt a genfi AMR Jazz Clubban rögzítették.

Eddig nem említett neves muzsikustársak voltak: Paul Lovens (dob), Craig Taborn és Fred Van Hove (zongora), Joe Morris (gitár), Fredrick Lonberg-Holm (cselló), Steve Swell (harsona) - és még folytathatnám.

Joëlle Léandre különleges, hangszeres szóló-improvizációit gyakran egészíti ki énekhangjával; fellépett Pierre Boulez Ensemble InterContemporain nevű - kortárs zenét játszó - együttesével; rögtönzést és zeneszerzést tanított az Egyesült Államokban.

Folyamatosan adja ki felvételeit (évente általában többet is) - idén április 24-én jelenik majd meg a For Baritone Sax, Double Bass and Drumset (Relative Pitch Records) című, 2013-ban, egy párizsi koncerten rögzített albuma, amelyen Daunik Lazro és Paul Lovens a zenésztársak.

Néhány éve egy rádió-interjúban mondta: “Ahhoz, hogy improvizálj, szeretned kell a másik embert.”