A magyar jazz zenészeknek támogatásra van szükségük

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület interjúja.

„A magyar jazz bíztatóan fejlődik, sokan dolgozunk fejlődéséért és elismertségének növeléséért” – mondta Gayer Ferenc bőgős, a Magyar Jazz Szövetség elnöke az EJI-nek adott interjújában hangsúlyozva, hogy a központi támogatást nem lehet mellőzni.

Fotó: Vámos Judit

Gayer Ferenc jazz-bőgős a magyar jazz élet meghatározó szereplője és alakítója. A Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja, a Magyar Jazz Szövetség (MJSZ) elnöke, a Budapest Ragtime Band vezetője.  Művészi tevékenysége mellett eredményesen küzd a magyar jazz támogatásáért. Az MJSZ elnökeként elérte, hogy tíz vidéki jazz-klub kapjon anyagi hozzájárulást működési költségeihez.

Gratulálunk ismételt megválasztásodhoz a Magyar Jazz Szövetség elnökévé. 70 éves korod után még mindig fáradhatatlanul dolgozol a magyar előadóművészek támogatásáért, miközben aktívan koncertezel is. Mi hajt, miért mozgatsz meg mindent a jazz népszerűségének növeléséért és a zenészekért?

1977 óta vagyok a szakmában, a legendás Pleszkán Frigyessel kezdtem. Olyan jazz-klasszikusok együtteseiben játszottam, mint Snétberger Ferenc, Beamter Jenő, vagy Muck Ferenc. Szinte mindent megéltem a zenében: saját fellépéseim mellett a Budapest Ragtime Band zenekarvezetőjeként élvezem a szervezés örömét is. Ennyi tapasztalattal a hátam mögött vállaltam el a Magyar Jazz Szövetség elnöki felelősségét másodjára. Szerintem az, aki az én koromban a feladatait fizikálisan és szellemileg is el tudja látni, az még szép jövő előtt áll. Én úgy érzem, amíg le tudom futni a félmaratont – még ha lassú tempóban is – addig hasznára lehetek a magyar jazz életnek.

A MJSZ vezetésed alatt jelentős eredményeket ért el. Két évvel ezelőtt megkezdte működését a Szakcsi Rádió, a szövetség lobby munkájának eredményeként tíz vidéki jazz klub kap jelentős működési támogatást, kiharcoltad a Szakcsi Lakatos-Díjat és jelentős a mentorálási tevékenységed is. Ezek a sikerek aktív maratonfutóknak is becsületére válnának. A magyar jazz rászorul az ilyen intenzív támogatásra?

Nemcsak a jazzt szükséges erősen támogatni, hanem minden más művészeti ágat is.  Ha jól tudom, vannak olyan országok, ahol a GDP bizonyos százalékát egy az egyben a támogatandó művészeti ágaknak adják oda mérlegelés nélkül. Ezt követendő példának tartom. Egyértelmű, hogy törekedni kell arra, hogy minél több jazz muzsikus, minél több formáció bevételt is termeljen, de nem lehet mellőzni a központi támogatást. Ezen felül persze a zenekarvezetőknek, vagy a zenészeknek törekedni kell arra, hogy másfajta forrásokra is szert tegyenek, mert élni kell.

A jazz rétegzene, nem a tömegek muzsikája, ami persze kihat a zenészek megélhetésére. Viszont egy csodálatos műfaj, amely kifejezi a társadalom egy nem elhanyagolható részének életérzését és örömet okoz tagjainak. Annak érdekében, hogy a jazz-zenészek betöltsék ezt a küldetésüket, kétségkívül támogatásra van szükségük. Ezért fontos, hogy a 35 éves Jazz Szövetség mentorálja, segítse a műfaj hazai fejlődését, növelje annak népszerűségét, elfogadását, hivatalos megítélését és támogatását.

Milyen állapotban van a magyar jazz?

Egyre jobb. Kis lépésekkel haladunk előre: egyre több helyen vannak nagy jazzkoncertek a MÜPA-tól a legkisebb helyekig. Nagyon nagy dolog, hogy az idén márciusban megalapították a Szakcsi Lakatos Béla-díjat, amelyet évente kétszer adnak át kiemelkedő teljesítményt nyújtó magyar jazz zenészeknek. Sokat kellett érte lobbizni, személy szerint nekem is van benne részem, hogy sikerült. A magyar jazz biztató fejlődést mutat, vannak pozitív fejlemények és elhivatott emberek, akik ezt a folyamatot segítik.

A szövetség jó és eredményes kapcsolatot alakított ki a hivatalos szervekkel, minisztériumokkal, az NKA-val, a médiával, más zenei szervezetekkel, jazzfesztiválokkal, jazzklubokkal, oktatási intézményekkel. Létrehoztuk a „Magyar Jazz Tiszteletbeli Nagykövete” pozíciót. Sok egyéb mellett meglapítottuk a Magyar Jazz Ünnepét.

Milyen esélyei vannak a fiataloknak az átalakuló zenei életben, amelyben új műfajok születnek, új technikai eszközök segítik az előadást és konkurenciaként megjelenik a mesterséges intelligencia? Hogyan látod a jazz jövőjét?

Én nagyon pozitívan látom a jövőt, nemcsak a Szövetség elnöki székéből, hanem aktív muzsikusként is. Igaz, hogy ma sem könnyű jazz muzsikusként élni és a pályán bőven van nehézség és buktató. Ugyanakkor léteznek pályázatok és ösztöndíjak és olyan emberek, akik segítik a fiatalokat és az új produkciókat, menedzselik a jó kezdeményezéseket.

Azért is vagyok ebben a kérdésben egyértelműen pozitív, mert ha a jazz-muzsikus meghallja valahol ezt a zenét, a műfaj szerelmese lesz, és onnantól kezdve ezt akarja játszani, elhivatottá válik a műfaj iránt. Legyenek a körülmények bármilyenek nehezek is.

A fiatalok számára ezért azt üzenem, sose adják fel, szeressék ezt a műfajt, tegyenek meg érte mindent. Hogy ez milyen nehéz, azt kevesen tudják nálam jobban.

Az elnöki feladatok mellett a jazz kommunikációs nagykövete is vagy. Pedig a zenészek a médiában inkább muzsikálnak, ritkán beszélnek.

2014-ben a Heti TV felkért arra, hogy rendszeresen csináljak riportokat a jazz világával kapcsolatban. Korábban a műsorvezetés eszembe se jutott, inkább jó beszélgető partnernek tartom magam, aki valamelyest ért a saját szakmájához, meg a jazz történetéhez, és ismeri a magyar jazz-társadalmat. Megláttam a lehetőséget a műsorban. Több, mint egy évtizede csinálok reggeli műsorokat, rövidebb beszélgetéseket, főleg aktuális dolgokról, lemezekről, koncertekről. A Pirkadat című adásban és a Heti Jazz című műsorban háromnegyed órában szervezek zenés beszélgetéseket jazz-muzsikusokkal, illetve jazz-zel foglalkozó emberekkel. Örülök, hogy ez a produkció sikeressé vált. Sokan jelentkeznek, nem kell megkeresnem senkit, mert minden hétre van egy-egy riportalanyom. Eddigi több mint 100 ilyen műsoromban rengeteg muzsikus megfordult László Attilától kezdve Borbély Misiig. Borbély Mihályt egyébként a hetvenedik születésnapja alkalmából ismét szeretném behívni.

Most éppen egy új sorozatot indítok a zenész barátságokról: az első vendégem Charlie lesz és Angyal József lesz. Ha minden igaz, április elején kerül programba, és később többszöri ismétlésben. Hálás vagyok a Heti TV-nek, hogy szabad kezet kapok a jazz vonatkozásában, s mással nem is kell foglalkozunk csak a zenével.

A felsorolt nevek a szakma érett generációit képviselik. Adsz esélyt a fiataloknak is?

Természetesen a fiatal magyar jazz muzsikusok is megjelennek a Heti TV-ben. Nemrég volt a stúdióban vendégem ifj. Oláh Kálmán szaxofonos. A feltörekvő fiatal tehetségek igen fontos szerepet kapnak ebben a merítésben.

Jóhírét viszed a magyar jazznek külföldön is. A 45 éves Budapest Ragtime Banddel koncerteket adtatok Európában szinte mindenütt, többször jártál az Amerikai Egyesült Államokban és Mexikóban. Milyen volt ott a közönség?

A jazz hazája az Egyesült Államok, bár ott sem ez a leginkább hallgatott műfaj, az emberek inkább a country-t kedvelik. A Budapest Ragtime Bandnek ott is nagy sikere volt, amire nagyon büszkék vagyunk. Mexikóban is csináltunk a zenekarral egy kéthetes turnét. Izgultunk előtte, mert nem tudtuk, hogy fogják a zenénket fogadni, de mindenütt nagy sikerünk volt, a nagy fesztiválokon és a kis színpadokon egyaránt. Ha lehet, újból elmegyünk.

Erre az évre mit tervezel?

A Budapest Ragtime Bandről köztudott, hogy sokat járunk külföldre, ezért amellett, hogy az itthoni koncerteket is nagyon szeretjük és eljutunk az ifjúsági turnétól kezdve a kis színpadokig, természetesen nemzetközi szinten is jelen vagyunk. 2027-re szól egy ismételt felkérésünk egy kínai fesztiválra és lesz egy svájci és egy olasz turnénk is. Megkeresett bennünket egy angol ügynökség is, meglátjuk mit tudunk ebből kihozni.