JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2021. április 22.
Batiste, Jon: We Are2021. április 21.
Lloyd, Charles: Tone Poem2021. április 19.
Mi újság? – Kész Petra2021. április 18.
Varga Dániel: Book of Navi2021. április 13.
Németh János 75!2021. április 12.
Sanders, Pharoah: Promises2021. április 11.

Lemezpolc kritika:
Butcher Brown - #KingButch

Butcher Brown: #KingButch 2021. március 09., Kész Petra

butcher-brown-kingbutch.jpg

Butcher Brown - #KingButch (Concord Records/Universal Hungary)


Amikor az ember a kezébe vesz egy lemezt, az első benyomását a design és a booklet igényessége határozza meg. A #KingButch borítóképét nem más, mint Lou Beach készítette, aki az 1977-es Heavy Weather (Weather Report) grafikáját is. Állati jól néz ki!

A lemez egy 47 másodperces track-kel indul, ami egyáltalán nem albumkezdő hangulatú, inkább olyan, mintha egy dal középrészénél kapcsolódnék be valamibe. Hirtelen meg is ijedtem, hogy vajon lemaradtam valamiről? Mert nem mellesleg elég dögös a groove, tetszik, nehogy már kimaradjon valami finomság. Minden konvenciótól mentesen indul tehát a hashtagKingButch, amivel engem egyébként meg lehet fogni.

Ezután egyből egy hangbeálláson találtam magam. Mikrofonpróba egy kettő. Na meg is jött a reverb, kezdődhet a nóta. Teljes szürrealitás, mintha koncerten lennék (lennék már koncerten). Tennishu arra buzdít, hogy önbizalommal és munkával mi is megvalósíthatjuk az álmainkat, nem számít, mennyire túlhajszolnak vagy alulértékelnek minket. Nekik, a Butcher Brownnak is sikerült “Best Band in the World”.

A harmadik dal nem akar több lenni, mint ami. Egy jó groove, szép akkordokkal Rhodes-on, a tetején fúvós locsolgatás. Kiváló muzsikálás van egyébként az egész lemezen.

Frontline introját Andrew Jay Randazzo játszotta fel nagybőgőn és csellón, az egész tetejét pedig egy fretless impróval bolondította meg. Ebben a dalban még több impulzus ér. Az egész lemez folyamatosan építkezik.

Ezután nosztalgiázhatunk egyet, visszarepülhetünk a 90-es évekbe. Idáig inkább a vertikális mixtúra volt jellemző a dalokra, (a Gum in My Mouth például a rap és a bossa fúziója) most viszont egy kivételes horizontális ötvözettel találkozhatunk. A dal gyakorlatilag elkezdődik úgy, mintha egy korai Jamiroquai nóta (természetesen modernebb hangzással), rengeteg deley-vel a dobon, aztán hirtelen bejön 8 ütemnyi fusion téma. Szerintem elég vagány.

A #KingButch eltörli a műfaji megkötöttségeket és skatulyázást. Korszakokat és műfajokat ölel körül, megteremtve ezzel a Butcher Brown hangzást. Fellelhető benne a kortárs hip-hop-tól, a 70-es évek fusion-jén át a 60-as évek jazz-funkja, és természetesen ki mit vél még felfedezni benne. Live act-szerűen bentmaradt hangpróba, vagy felvétel utáni kommentár teszi még természetesebbé az anyagot. A kimunkált részek állnak balance-ba a nyersességgel. Nem hiányoznak bonyolult ritmikai megfejtések ahhoz, hogy megállapítsuk, mennyire tehetséges zenészekről van szó.

Mindenkinek ajánlom a #KingButch lemezt, aki bírja a bitang jó groove-okat és a lazulós muzsikát.


  1. Fonkadelica
  2. #KingButch
  3. Broad Rock
  4. Cabbage (DFC)
  5. Gum in My Mouth
  6. Frontline (Intro)
  7. Frontline
  8. 1992
  9. Love Lock
  10. Hopscotch
  11. Tidal Wave
  12. For the City
  13. IDK


https://www.youtube.com/playlist?list=PLX6UomR31BgyU7lfhc2_apnLSS0fQO_nL


https://tidal.com/browse/album/154972175


https://music.apple.com/us/album/kingbutch/1522743828


https://open.spotify.com/album/4dd1M7bEbduM0Cb2dqr28f



Vissza a lemezhez