A jazz Élt, Él és Élni fog - Berkes Balázs és a Gyafi Család (Gyárfás István, Attila és Péter) az iFben

Szöveg: Hofi, fotók: Hofi és Siklós Péter.

A címben szereplő okosságot Lenin elvtárssal kapcsolatban tanították a gyerekeknek, akik mi voltunk egykor. Ezért jutott eszembe arról, amit Berkes Balázs mondott a zenekarról tegnap este: “Ez egy igazi három generációs zenekar: a Gyafi a fiam lehetne, értelemszerűen Attila és Peti az unokáim”. Lenin elvtárs ideje elmúlt, nem tudott annyi nemzedéket maga mellé állítani (erőszakkal sem), mint a jazz. De ez a három generáció érti egymást, szívvel-lélekkel együtt tud zenélni, sőt érti és fejleszti jó pár megelőző generáció zenei örökségét. Standardeket és Berkes Balázs dalt adtak elő. „Balázs dalának (Bop for Two Friends) két változatát is ismerjük -mondta a szám végén a Gyafi- most egyszerre adtuk elő”.

Kérdeztem Attilát, hogy volt otthon az együtt zenélés. “Kontárkodni persze mindig kontárkodtunk (szeretnénk persze mi így kontárkodni, amilyen ez lehetett), de zenekar csak később lettünk”. A  papa meg így emlékezett: “Attila egyszer régen hozzám fordult és azt mondta, lenne egy nagy kérésem. De igazán nagy kérésem. Mi lenne az, kérdeztem. - Gyakornál velem?”

Hát így kezdődött, (vagy másképp,) de ideért az iFbe, csütörtök este.

Attila Hollandiában, Péter Ausztriában végezte el, illetve végzi jazz zenei tanulmányait, de már mind a ketten elindultak a saját  útjukon. Csodálatos és jellemző választás, hogy ha már nincs a családban bőgős, a hangszer régi és örök fiatal, srácos megjelenésű mesterét, Berkes Balázst hívják maguk mellé. Ahogy az az iFben szokás: örömzenélni. A saját és a népes, telt hátas közönség örömére.

Legyen még sok ilyen esténk!