Arany László rézfúvós hangszerkészítő- és javító mester - A zenész legeslegjobb barátja – a hangszerész III. rész
Dr. Peller György kéthavonta második kedden megjelenő sorozata! – A szerk.
Kedves László! Hogyan lettél hangszerész?
AL: Már az általános iskolában zenei pályára készültem, zenei általánosba jártam, az első választott hangszerem a vadászkürt volt. Az érettségi után 1994. augusztus 1-jén kezdtem dolgozni Novotny Antal mester műhelyében, mint tanuló.
Mester és tanítványa, azaz Novothny Tóni és Arany Laci
Ez a műhely, amelyben most is dolgozunk, 1966 óta működik, előtte Mező Gyula mesteré volt. Munka mellett elvégeztem a kürt tanszakot a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán, és ezzel egyidőben 2004-ben a rézfúvós hangszerész mestervizsgát is letettem. 2007-ben vettem át Novotny Antaltól a műhely működtetését, ekkor alapítottam meg a Goldhorn Kft-t.
Sok tanulót foglalkoztattam az idők során, legelső tanulóm Csányi Miklós volt, aki a mai napig együtt dolgozik velem a műhelyben. Tanulóm volt még pl. Szabó Sebestyén is, aki a Magyar Honvédség központi javítóműhelyében dolgozik. Az idei év érdekessége, hogy egyszerre két lány tanulóm is végzett, egyikük Zsolnai Beatrix jelenleg már rézfúvós hangszerészként folytatja nálunk a munkát.
Milyen ismert zenészeknek javítottad a hangszerét?
AL: Inkább a klasszikus vonal az erős, de a jazzisták közül Fekete-Kovács Kornél és Pecze Balázs is évek óta hozzám jár. Tarkövi Gábornak is rendszeresen javítjuk a hangszerét, aki a Berlini Filharmonikusok szóló trombitása. A műhelyben még régebben járt egy alkalommal Maurice André is, illetve később az egyik híres tanítványa Guy Touvron. Harsonások közül Gőz Lászlót tudom megemlíteni. A külföldön élő magyar rézfúvósok is rendszeresen járnak vissza hozzánk hangszereik éves karbantartására. Nemzetközi szinten javítjuk a hangszereket. A műhely Tarkövi Gábornak köszönhetően került nagyon jó kapcsolatba a Schagerl hangszergyártó céggel, akiknek a trombiták végső összeszerelésében segédkezünk, valamint cégünk lett a professzionális Schagerl trombiták kizárólagos magyarországi forgalmazója és szervize.
Balról jobbra: Arany László-Karl Schlagerl-Tarkövi Gábor
Javítunk Németországba, Ausztriába, Hollandiába, Romániába, Szlovákiába, Szlovéniába, illetve Magyarországon a szegedi, pécsi, debreceni egyetemeknek, és a legfontosabb magyar zenekaroknak, köztük a Magyar Állami Operaháznak is.
Milyen érdekes történetet tudsz mesélni a hangszerjavítás-építés kapcsán?
Gőz László részére egy speciális harsonát építettünk, egy darab ősbemutatójához. A harsona hátulsó részén is volt egy másik tölcsér, amibe egy elektromos szordínó lett beépítve, és a kvartventil lenyomásával tudott a két tölcsér között gyorsan váltani, így szinte futamszerűen lehetett a klasszikus és az elektromosan megváltoztatott hangszínek között ugrálni.
Történt olyan is, hogy egy busz utánfutója elszabadult, ami tele volt hangszerekkel, és a benne lévő tuba nagyon összetört, csaknem laposra, de sikerült megjavítani.
Lagzi Lajcsi részére készítettünk egy négy tölcséres trombitát, ahol persze csak egy tölcséren jött ki hang, a többi csak látványelem volt.
Mit javasolsz a rézfúvósoknak a hangszer karbantartásával kapcsolatosan?
Mivel fújás közben nyál kerül a hangszerbe, ez egy idő után rátapad a csövek belső falára, és ezeken a területeken roncsolja az anyag szerkezetét mindaddig, míg ki nem lyukad, ezért javasolt évente egyszer egy belső kémiai tisztításra elvinni, ezzel jelentősen meghosszabbítva a hangszer élettartamát. Legalább ilyen fontos a fúvóka tisztán tartása, fertőtlenítése. Valamint vigyázzunk, hogy kisméretű tárgyakat ne tartsunk a hangszer mellett (olaj, pendrive, zsebkendő), mert előfordul, hogy ezek a hangszerbe beleesve eldugítják azt. Ha mégis megtörténne a baj (akár beszorult a fúvóka), mindig keressünk fel egy szakembert a javításhoz!
Köszönöm az interjút!
