Paloznaki esőtánc – avagy Jazzpiknikpéntek
Minden szervező rémálma, ha a közel egy éven át szervezett, tervezett, megannyi viszontagsággal és problémával megküzdött elegybe az időjárás, mint kiszámíthatatlan és kérlelhetetlen tényező ellenvéleményt fogalmaz meg. Az idei nyár pedig rendre arról szólt, hogy ha nyakunkon a hétvége, akkor bizony a jó időt felváltja a hűvös és esős, némiképp kellemetlen időjárás. Sajnos ez alól a Paloznaki Jazzpiknik sem lett kivétel, hiszen egy mediterrán ciklon okán némi programváltozás történt: bizonyos programok korábbi kezdésre, néhány pedig elmaradásra, vagy másik színpadra kerülésre kárhoztattak, de ezt minden felületen kikommunikálták a szervezők.
Jazzügyileg is emelve lett a tét, hiszen a mai napon 3 remek koncerten érezhettük jól magunkat.
Elsőként az izgalmas nevű Cafuné kezdett a tegnap már agyondicsért Taittinger pezsgőteraszon. Jellemzőjük, hogy dalaikat átszövi a tradícionális dél-amerikai gitárzene, melyhez akusztikus hangzás társul, mindez akár portugál és spanyol nyelven énekelve Pataki Anna által. Céljuk a 60-as évek jazzklubjainak világának visszaidézése, ahol kikerülhetetlen volt az érzéki bossa nova és a ritmusos szamba stílusjegyeinek megidézése.
Pataki Anna hangja csillogott,
Stummer Márton gitárjátéka finom latinságot kölcsönzött,
Orbán Gyuri ezerarcú bőgőjátékkal kápráztatott el bennünket,
Richter Ambrus a doboknál pattintotta a talpalávalót,
melyre Cseh Balázs kontrázott rá az ütőshangszereivel.
Így, két ütőssel nagyon izgalmasan és részletgazdagon szólaltak meg a dalok, ráadásként Anna alkalmanként hegedűt is vett a kezébe.
Voltak kompozíciók, amik jobban húztak a standard jazzes hangzáshoz, de ahol előre törtek a latinos hangszínek, ott mindenki kicsit lazán mediterrán (ciklonosra) foghatta a mondanivalóját, így remek szólójátékokkal örvendeztették meg a nagyérdeműt, aki tapsokkal köszönte meg a művészek által a színpadról lesugárzott energiát.
Az egész koncert során fokozottan érzékelhettük, hogy mennyire összeszokott csapattal van dolgunk, nagyon pontos és feszes játék jellemezte az előadást. Játékukat isteni szólók tarkították, alkalmat adva a remek zenészeknek az egyéni kiteljesedésre. Anna gyakran megidézte a korra jellemző kettősséget: az élet mélabús boldogságát, a srácok pedig iskolaszerűen játszottak hozzá. A Cafuné által elénk tárt világ remekül ült a kis völgy atmoszférájában és varázsolt el bennünket, a rájuk jellemző plusz töltettel: édes melankóliát csepegtetve füleinkbe. A csapat bezsebelte a teljesen jogosan felhangzó tapsvihart, majd feszes tempóban alacsonyan repültek Kecskemét felé a Jazzfőváros rendezvényre.
Alig némi várakozással később a színpadot a Juhász Gábor Trio vette át, s csapott bele a „Planets” album kezdő taktusaiba. Bevallom, így augusztus elején már ki merem jelenteni: számomra 2023 legtöbbet hallott koncertje (élőben hallott albuma) bizony a „Planets”, hiszen már 5 alkalommal volt szerencsém élőben élvezni ezt a varázslatos utazást a naprendszerben bolygóról bolygóra. 5 szintén az a szám, ami a trió albumainak száma, mely 5 évnyi termés pontosan. 5, azaz őt, helyesebben őket pedig mindig élmény hallgatni. Viszont ennyi alkalom után úgy érzem, már nem tudok újat, mást írni az albumbemutató koncertről, ezért nevemre rákeresve jópár remek koncertélményt találhatnak a jazzma.hu digitális hasábjain.
Az este levezetését pedig az Audi Jazz színpad szolgáltatta, ahol a JazzUp fantázianevű formáció lépett fel.
A duó énekese a jól ismert Horváth Cintia, aki földim, hiszen szintén Nagykanizsa (neves) szülöttje, számos formáció aktív tagjaként szélesíti a hazai jazz-palettát.
Cintia alig 6 éve diplomázott le a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, de máris a magyar jazzélet egyik kiemelkedő alakja.
Ebben a formációban Schlosser Andrással lépett fel, aki gitáron kísérte, egyedül szolgáltatva az összes szekciót. A koncerten számos feldolgozás hangzott el, közkedvelt és ismert soul, RnB és popslágerek kerültek új köntösbe, jazzes értelmezésbe a nap zárásába.
Bár alkalmanként némi csapadék érkezett, helyes döntésnek bizonyult a fellépők korábbra időzítése a jobb élmény érdekében, hiszen jobb egy korábban megtartott koncert, mint egy vis maior okán elmaradt és szinte pótolhatatlan élmény. Bízzunk benne, hogy a Jazzpiknik szombati zárónapján már kegyesek lesznek hozzánk az égiek és hatalmas buli lesz.
