Egy gitáros a felkelő Nap országából
Egy japán gitáros, név szerint Nobuki Takamen (Hirosima – 1977) lépett fel szombat este a BJC-ben a Tzumo Trióval. Az előzetesek között olyat is olvashattunk, hogy Japán legjobb jazzgitárosáról van szó, de ezt az állítást sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudom, tekintettel a japán jazz nullához erősen közelítő mértékű ismeretére. Arra viszont pontosan emlékszem, hogy mikor hallottam utoljára japán jazz-zenészt élőben játszani: múlt év május elsején lépett fel a Magyar Zene Házában Makoto Ozone zongorista Szaniszló Richárddal duóban egy emlékezetes koncerten.
Amíg a gitáros hangolt, Tzumo-tól megtudtunk néhány részletet a közös fellépés hátteréről. Néhány hónappal korábban egyik koncertjük után a japán nagykövetség egyik munkatársa megkérdezte tőle, hogy lenne-e kedve együtt játszani a szeptemberben Európában koncertező Nobuki Takamen-nel. Tzumo akkor ezt a szeptember 9-ére már lekötött BJC-beli fellépést ajánlotta, ami végül is valósággá vált. Megtudtuk még, hogy csütörtökön a gitáros a Japán Nagykövetségen is adott egy zártkörű koncertet. Szót ejtett az esti programról is: saját számokat fognak játszani, felváltva Nobuki Takamen és Tzumo szerzeményeket.
Aztán belevágtak a zenélésbe, kezdésnek a vendég gitáros egy blues szerzeményét adták elő, majd következett egy Tzumo darab. A folytatásban a „Helsinki Sky” című Nobuki kompozíciót, majd az „In August” c. Tzumo számot adták elő.
Az első szett egy újabb Nobuki által írt darabbal zárult.
Nobuki Takamen zenei világa a bop stílus aranykorában gyökerezik, játékára talán Wes Montgomery és Jim Hall tette a legnagyobb hatást. Tiszta gitár hangokat játszik, az elektronika csak erősítést szolgál, torzítóknak és egyéb eszközöknek nyoma sem volt színpadon.
Szólni kell még a Tzumo Trió további tagjairól: Pecek Lakatos Krisztián bőgőzött és Csízi László dobolt. Az összeszokottság hiánya és a programválasztás (csupa saját szerzemény) azért érződött, mind a négyen végig figyelték a kottát, de azért színvonalas produkciót hallhatott a közönség.
A szünet után Nobuki Takamen vette át a konferálást és mondott pár szót magáról. Beszélt pár évvel ezelőtti magánjellegű magyarországi látogatásáról, mostani rövid turnéjáról, valamint megtudtuk, hogy mostanában New Yorkban él. Ezután a „Memories to Remember” című darabjával folytatódott a műsor. Saját megítélésem szerint ez a kompozíció volt a legsikerültebb az elhangzottak között, talán az est fénypontjának minősíteném.
Három Tzumo szerzemény fért még a második részbe, kettőnek a címét is sikerült megjegyeznem: „Choice” és „Time to Time”. A közönség tapsa megtette hatását, egy ráadásra még visszajöttek és Nobuki semmit sem jelentő „Atikota” című (remélem jól értettem) darabját adták elő.
