„A Tribute to Paul Motian” a Müpa-ban
Zenész karrierje akár egy kvízműsor kérdését is képezheti. Pályafutása során a legjobb zongoristákkal játszott, öt évig Bill Evans-szal, két évig Paul Bley-jel, és tíz évig Keith Jarrett-tel. Halála évében még napjaink ikonjával Brad Mehldau-val koncertezett. A Bill Evans és Scott LaFaro társaságában készült négy lemez máig a zongora trió játék etalonjának számít.
Az írás címéből már kiderült, hogy Paul Motian dobosról, mellesleg zeneszerzőről és zenekarvezetőről van szó, aki 1931. március 25-én született és 2011. november 22-én hunyt el.
Az 1970-es években saját zenekarait is vezette, amelyekkel többször is járt hazánkban. A teljesség igénye nélkül néhány alkalom magyarországi fellépései sorában:
1972. június 3. Alba Regia Fesztivál, Székesfehérvár – Keith Jarrett Trio (a bőgős Charlie Haden volt)
1984. március 23. Körcsarnok – Paul Motian Band (PM – dob, Joe Lovano és Jim Pepper – szaxofon, Bill Frisell – gitár, Ed Schuller – bőgő)
1984. június 30. Debreceni Jazznapok – Paul Motian Trio (Bill Frisell és Joe Lovano társaságában)
1988. február 27. Petőfi Csarnok – Paul Motian Trio (lásd, mint 4 évvel előtte!)
1998. október 8. Szegedi Jazznapok – Paul Motian's Electric Bebop Band (PM – dob, Chris Potter és Chris Cheek – szaxofon, Kurt Rosenwinkel és Steve Cardenas – gitár, Steve Swallow – basszusgitár)
Az ECM kiadó 2021-ben rögzített egy lemezre való anyagot két olyan zenész vezetésével, akik korábban együtt játszottak a dobossal. Ők név szerint a gitáros Jakob Bro és a szaxofonos Joe Lovano. A lemez 2022 novemberében jelent meg „Once Around the Room – A Tribute to Paul Motian” címmel.
A jazzma.hu Lemezpolc kritika rovatában Dr. Nagy Sándor írása a következő linken található meg:
A kiadvány a Down Beat amerikai szaklap értékelésében négycsillagos minősítést kapott:
https://downbeat.com/reviews/detail/once-around-the-room-a-tribute-to-paul-motion
A lemezfelvételen elég nagy létszámú és furcsa hangszer összeállítású zenész csapat vett részt:
Joe Lovano – tenor- és szopránszaxofon, tárogató
Jakob Bro – gitár
Larry Grenadier és Thomas Morgan – bőgő
Anders Christensen – basszusgitár
Joey Baron és Jorge Rossy – dob
A mai zenei világban meglepőnek kell mondani, hogy mindannyian, változatlan összeállításban léptek színpadra október 26-án a Müpa-ban, méghozzá telt ház előtt.
Heten voltak a színpadon, de egyikük sem konferált, csak Lovano mutatta be a zenekar tagjait kétszer a program végén.
Egy 17 perces darabbal kezdtek, egy rövidke öt perces kompozícióval folytatták, majd egy 40 perc hosszúságú zenei blokk következett. Ennek elején körforgásszerűen majd minden tag kíséret nélkül játszott egy szólót, amelyek azért zeneileg kapcsolódtak egymáshoz. A szopránszaxofon kezdte, Baron dobszólója volt a folytatás, Grenadier bőgő és Christensen basszusgitár produkciója után Rossy jött, a kört pedig Jakob Bro elektronikával dúsított gitár játéka zárta (Morgan kimaradt a szólózásból). A gitár hangjai alá folyamatosan csatlakozott be a többiek játéka, utoljára Lovano a szopránszaxofonnal, amit később tenorra váltott. Utólag átgondolva a hallottakat, úgy vélem, hogy a blokkban három számot hallhattunk egymásra építve. Kezdték egy improvizációs résszel (egy ilyen a lemezen is szerepel), majd két kompozícióval folytatták. Ezt erősíti az is, hogy itt 65 perc műsoridőnél befejezettnek tekintették a koncertet: bemutatás, meghajlás, levonulás.
A közönség persze nem elégedett meg ennyivel. A taps hatására visszajöttek a zenészek és eljátszottak még egy 10 perces ráadást. Utána újabb bemutatás, meghajlás, levonulás. Lovano ekkor már vitte magával hangszereit is, tehát végleges volt a befejezés. A lemezen egyébként hat szám van, tehát eljátszották a teljes anyagot.
A dobos, bőgős, basszusgitáros „hátsó” sorban Joey Baron és Larry Grenadier került inkább előtérbe, Thomas Morgan játéka viszont minőségével emelkedett ki (inkább kevesebbet, de azt jól). Joe Lovano volt a zenekar kulcsembere és nemcsak azért, mert a nevét adta a produkcióhoz. A másik névadó, Jakob Bro játékára nem a tiszta gitárhangok a jellemzők. Keveset penget, de annak hangjait azután hosszasan modulálja elektromos készülékével. Szerintem több időt töltött a gombok csavargatásával, mint a gitározással.
A koncertről hiányzóknak (és az ott lévőknek is) zenei ízelítőként az ECM kiadó által feltöltött videókat ajánlom, amelyek az album számainak felvételén készültek:
For the Love of Paul
https://www.youtube.com/watch?v=Cai3nfPW_88&t=6s
Song to an Old Friend
https://www.youtube.com/watch?v=4fUN3bBgT7c
As It Should Be
https://www.youtube.com/watch?v=zoTWw5WSZLU
