A Nagy Emma Quintet bakelitlemez bemutatója (Turbina Kulturális Központ, 2023. október 25.)

A „Synced” című album – mely a svájci Unit Records-nál jelent meg – előrejelzéseink szerint műfajteremtő.

Végre megjelent a várva-várt limitált példányszámú vinyl a Note To Be-nek köszönhetően:

https://fundrazr.com/neq-synced-vinyl?ref=ab_1jCyMEvc5I41jCyMEvc5I4

Az estére érkezők izgalma azzal is összefüggött, hogy a koncert végén kézbe vehetik az albumot. A quintet a lemez összes kompozícióját előadta.

Kísérletező, merész, feszült, mégis játékos intróval robbantják be a Turbina nagytermét.

Nagy Emma hihetetlen magasságokat énekel nem veszítve gyönyörű hangszínéből.

Oláh Krisztián ezerszínű zongora improvizációját nyugodt hangzással kezdi, majd egyre dinamikusabb vizekre evez.

Klausz Ádám kiapadhatatlan energiával és végtelen változatossággal dobol. Mindig figyelmesen reagál zenésztársai rezdüléseire. Ha arra van szükség, átvezet líraibb részhez, vagy éppen páratlan lendülettel készít elő egy felszabadult témát.

Cseh Péter zseniális, fordulatos, felrepítő, nagy hangterjedelmű gitárszólókat játszik.

Dénes Ábel különleges légkört teremt minden szerzeményében. A „Watermelon" című művében egymásba old két ellentétet. A témában a gyermekiség nyugodt könnyedségét lehet hallani. Az improvizáció alapja a kimért, kreatív káosz. Előadásmódjában, súlyában, mélységében monumentális a témákat összekötő híd.

Nagy Emma énekszólója éteri, találékony. Emberfeletti sebességgel és kristálytisztán érinti a kétvonalas F-et.

Oláh Krisztián feldolgozhatatlan lendülettel improvizál. Energiája átterjed a hömpölygő közönségre.

Cseh Péter gitárszólója lírai, elgondolkodtató, érzelmes, lágy, nyugodt. A „Limbs Move Better” végén áradó hangszertéma lágyan sodor magával. Táncritmus és aszimmetria, örvény és megállás.

Dénes Ábel vonóval feljebb, majd lejjebb játszva nagybőgőjén új hangszíneket ad a „20/21”-hez.

Nagy Emma varázslatosan fordítja ki a témát. Gyönyörű lendülettel, hangszerszerűen énekli a dallamot.

Klausz Ádám ütős improvizációja csodálatos ellenpont. Rövid szakaszokba sűríti a ritmusképletei tárházát, felröpít.

„Ábel groteszk szerzeménye, a „Grow Up Fast” következik.” – konferálja fel Nagy Emma.

Pillanatok alatt felragyogó sűrű-sűrű harmóniák, hosszú ritmusértékekből álló, kísérteties, egészhangú dallam.

Cseh Péter elgondolkodtató hangzatokkal írja körül Nagy Emma rejtélyes, földönkívüli énekét.

Oláh Krisztián a zongora minden hangterét bejárja lenyűgözően összetett improvizációjában. Csodálatos a hozzáépített, érzelmes ellenpont a távoli témához.

Az „Every Step Further” a leglíraibb, legérzelmesebb dala az estnek. Ez olyan mű, ami ha megszólal, eláll a lélegzet és megállnak a mozdulatok, majd nyugalomban folytatódnak. A Nagy Emma Quintet a befejezés előtti részt még jobban kibontotta. Így tovább tart az önkívület a közönségben.

A ,,When the Loving Comes” különleges lüktetése végigkíséri a kompozíciót. Klausz Ádám elképesztően sűrű, összetett szólamot játszik. Ez a koncert legenergikusabb dala. Nagy Emma mintha végtelen levegővel énekelné az egymásba fonódó sorokat.

A hangszeresek lemennek a színpadról. Nagy Emma gazdag zongorabevezetőt játszik. Az „I Lay Down” és a „Satellite/Synced” páratlan érzékenységgel szólal meg.

A „This Won't Last”-ban Klausz Ádám és Oláh Krisztián leleményesen, lenyűgözően improvizál először hangszerpárbeszédként, majd együtt. Az összes hangszer a csúcsponton, Nagy Emma zenei kiáltásokkal ad tetőpontot.

Rengeteg energia felszabadul a színpadon és a közönségre áramlik. A koncertterem őrjöngve tapsolja őket vissza.

A „Return”-t Dénes Ábel nyugodt hangokkal nyitja. A refrént előkészítő rész egyre energikusabb, majd a gitárnál repül a dallam. Lendület és nyugalom találkozik ebben a műben, majd azonnal folytatódik a „Why Love”-val. Örülök, hogy kettő művel is távolabb kerültünk a koncert végétől. Dénes Ábel sűrű ritmusú basszussal fokozza a fokozhatatlant. Klausz Ádám leírhatatlanul találó ritmusképleteket játszik.

Ami mindig igaz, de legjobban a „Why Love”-ban lévő improvizációjában. Közben Nagy Emma szenvedélyesen, gyönyörű ívekre húzza fel a dallamot. Oláh Krisztián fényes zongoraszólót játszik, Dénes Ábel vonóval ad még többet a hangzáshoz. Egy egyszerű dúrral zárják a koncertet, ami nagyon rájuk vall a sok diszharmonikus hangzás után, többen nevetünk is a közönségből, hiszen együtt lélegeztünk, örültünk, őrjöngtünk velük.

Hazaérve azonnal feltettük a korongot a lemezjátszóra – így mi is fokoztuk a fokozhatatlant. Az élmény összekeverhetetlen az online zenehallgatással, vagy a CD-vel. Aki teheti, porolja le régi lemezjátszóját. Akinek még nincs, kezdheti a lemezgyűjtést a Nagy Emma Quintet „Synced”-jével, amely garantáltan 20 év múlva is a kiváló jazzalbumok között lesz.