Blaser, Samuel: Rosina 2026. november 11., Hegedüs Zsuzsanna
Samuel Blaser Quartet - Rosina (Blaser Music)
Megjelent: 2026. október 16.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy olasz család... A Svájcban élő, nemzetközileg elismert (Jazz Magazine és Jazz News - az év legjobb nemzetközi harsonása 2024) Samuel Blaser legújabb quartet felállású albuma egy igazi jazz mese: pentaton motívumokkal, klasszikus jazz alapokra fűzött kortárs és avantgard elemekkel gazdagított lírai hanganyag. Nyolc saját szerzeményből áll, melynek alapját az olasz Emilia-Romagna régióból származó Alan Lomax * népzenei felvételek adták. A kiinduló pont pedig egy régi családi fotó lett, Olaszországból. Samuel az amerikai kvartettjével Russ Lossing zongoristával, Masa Kamaguchi bőgőssel és Billy Mintz dobossal rögzítette a hanganyagot.
Végtelenül szép zene lett ez. Poliritmikus hullámzásokkal teli, blues-os, post bop-os, free és balladisztikus hangulatú együttjátékukkal az olasz családi gyökereket tárják fel és szövik újra, zeneileg valami teljesen sajátossá - egy gyönyörű életfa bontakozik ki lelki szemeink előtt muzsikálásuk által.
Ezzel a fényképpel kezdődött minden...
A fotó 1925-ben készült az olaszországi Emilia-Romagnában. Az első sorban, feketébe öltözve egy kislány áll: Rosina – az a nagymama, akit Samuel Blaser sosem ismerhetett. A fénykép évtizedekig elérhetetlen maradt számára, ugyanis a család egyik ága a második világháború után New Yorkba vándorolt ki. Ez pedig egy olyan ág volt, amelynek létezéséről Samuel nem is tudott!
https://www.youtube.com/watch?v=SmtDU0kSwgI&list=OLAK5uy_mGMuIOiaX1gTt4ZKxYoSLp1KIZbH_1mho
"Egyszer volt,
most is itt van minden, mi egyszer volt,
vállalom vagy titkolom, mégis volt,
mi jött és elhagyott, mindez én vagyok." (Sztevanovity Dusán)
Ez a dalszöveg csengett a szívemben, az album hallgatásakor.
Samuel zenei pályafutásának talán legszemélyesebb érzéseit és gondolatait halljuk egy általa személyesen nem ismert, ám a fényképen látható felmenőjéről: az anyai nagymamájáról! Az albumon Blaser olasz családi gyökereihez nyúlik vissza, a dalok egymásra épülve, folyamatos áramlással mesélnek el egy olyan történetet, amelyben kibontakozik egy család minden életeseménye. A gyermeki csínytevések, az esti beszélgetések, a családi ünnepek, a dorbézolás, az elmúlás és gyász pillanati - minden egy organikus egységben előadva!
A zenekarral folytatott kötetlen összjátékban Samuel mély érzelmi töltettel úgy mesél hangszerén, mintha egy ember beszédét, a nagymama személyes élettörténetét hallgatnánk. Természetesen a kompozíciókban különlegesen magas színvonalú, Samuelre oly jellemző, teljesen szabad improvizációkat is hallunk. Blaser dallamírónak és énekesnek tartja magát - énekesként meleg öleléssel nyugtázom, hogy emberi hangokkal átszőtt harsonajátéka valóban felülmúlhatatlan! Samuel és zenésztársai nem érzelgős lenyomatként kezelik az olasz népzenei hanganyagot, hanem igazi fundamentumként erre építenek mindent! Élő zenei párbeszéd teremtődik meg általuk és közös történetmesélőként állnak előttünk. Blaser a harsonát elsősorban az ének meghosszabbításának tekinti - lélegzetvisszafojtva hallgatom ehhez a senki máshoz nem hasonlítható - ha kell puha, meleg, ha kell fényes és érces - hangokat, amiket előhív pozanjából. A nyugalmasan áramló jazz alapokba annyira szépen törnek be a meghökkentő és váratlan fordulatok, ahogy azt a való élet is meghozza. A quartet érzékenyen közvetíti a szerző minden rezdülését, kifinomult egyensúlyt tartva a lírai szépség és az innovatív kortárs jazz zene között.
A zenei textúra modalitását pentaton dallamok adják, erre az alapra hol egy végtelenül finom zongoraszóló, hol egy gyönyörű bőgőimprovizáció fonódik rá - érintetlenül hagyva a népzenei vonalat, ugyanakkor tökéletesen felhasználva a modern jazz adta alteráltságot.
Egyszer volt, hol nem volt... A lenyugvó Nap végigtáncolt a hegytetőre épített kis falu templomtornyán. A hétköznapi gondjaink lassan elhalványulni látszottak az esti nap fényében. Az ég kiszürkülő narancsos ragyogásával előrevetítette, hogy a napnyugtával - a szó nemes értelmében - egy rész ilyenkor meghal bennünk, hiszen módunkban áll rendet tenni magunkban. Ezáltal az új nézőpont által lelki békére lelünk, megkaphatjuk az élet igazi értelmét: a feloldozásban megtalált szabadságot, melyben nem köt semmilyen negatív érzés, sem harag, sem félelem. Csak a szeretet az, ami bennünk él! Ez ad erőt az új reggelnek, hogy egy szép új nap virradjon ránk
Samuel Blaser zenéjével feltárja, integrálja és elrendezi önmagában származásának origóját: egy egészen új embert teremtve ad új erőt önmagának és ad inspirált lendületet a további élet folytatásához.
Számlista:
1, Boara 5:40
2, Amaaka 8:00
3, Rosina 9:32
4, Elgnij 6:18
5, Adagio 8:05
6, Scherzo 5:47
7, Mysteriously 8:17
8, Serenata 5:23
*Alan Lomax (1915–2002) amerikai etnomuzikológus, folklorista és rádiós műsorvezető volt, aki a 20. század egyik legfontosabb népzenei gyűjtőjeként több ezer dalt, interjút és hagyományt rögzített világszerte.
