Vidéki jazzarcok – Szász Gabriella (Zsámbék)

A www.jazzma.hu főmunkatársa Szász Gabriella 30 éve él velem. Mellettem aztán tömény dózisban kapta a jazzt. Ha már alapjáraton nem szerette volna a jazz zenét, lehet, hogy feleségül sem veszem… (I’m just kiddin’, you know!)

Először talán arról kellene mesélned, hogyan kerültél kapcsolatba a kulturális szervezéssel. Már általános iskolában, vagy a gimnáziumban is mutatkoztak rajtad olyan jelek, hogy ha törik, ha szakad Te szervező leszel? Mikor kattant be Nálad, hogy ilyen pályára lépj?
Soha nem gondoltam. Régebben, amikor hivatásos táncos voltam, nekem szerveztek előadásokat. Aztán csak szép lassan belecsúsztam a szervezősdibe.

Milyen munkahelyeid voltak eddig és ott miket kellett szervezned?
Magyar Rádió, EMI, aztán beleszerettem Zsámbékba és ott kezdtem a koncertszervezést. Én voltam a mindenes!
Most pedig hatszáz főiskolai hallgató és hatvan tanár életét szervezem főiskolán.

Hogyan kerültél kapcsolatba a jazz-zel? Muszájból, vagy otthonról hoztad magaddal a jazz szeretetét?
Ilyen szó, hogy muszáj nincs, mondta a magyar tanárom! Kell, szükséges! És a zene kell és szükséges az életemben. De én majd’ minden műfajt szeretek, igaz a jazz áll az első helyen. Otthon inkább a népzene és a klasszikus zene dominált. Talán tizenhárom éves lehettem, amikor a szomszéd fiú (akibe titokban szerelmes voltam) valami fura zenét hallgatott. Először nem nagyon értettem, nem nagyon tetszett, de megvigasztalt, a jazz-hez idő kell. Na, hát volt időm megszeretni.

Összeszámoltad-e már, hogy eddig hány koncertet szerveztél?
Nem igazán. Az biztos, hogy 2000 és 2012 között olyan neveket hoztam Budapestre, Veszprémbe, Debrecenbe és Pécsre, mint Pat Metheny, Al Jarreau, Jack DeJohnette, John Patitucci, Bobby McFerrin, Herbie Hancock, Branford Marsalis, Wynton Marsalis és Kenny Garrett. No és a Zsámbék Jazz Open koncertjei 2000-től 2011-ig.

Gabika és Herbie bácsi

És kik léptek fel Zsámbékon?
Világhírű amerikaiak (lásd: Chico Freeman, Eddie Henderson) és vezető európai jazzmuzsikusok, például: Stefano di Battista, Rosario Giuliani (Olaszország), Dick De Graaf (Hollandia), Steve Houben (Belgium). Rendszeresen haza hívtunk külföldön élő magyar muzsikusokat, például: Snétberger Ferenc (Berlin), Tony Lakatos (Frankfurt), Gadó Gábor (Párizs). És a későbbi Kossuth-díjas nagy öregek közül felléptettük Szakcsi Lakatos Bélát (több alkalommal is) és Vukán Györgyöt. De eljött hozzánk Babos Gyula, Kőszegi Imre, sőt, a 2006-ban Amerikából hazatelepült Tommy Vig is! A középgenerációból megfordult Zsámbékon Oláh Kálmán, ifj. Szakcsi Lakatos Béla, Szakcsi Lakatos Róbert, Sárik Péter, Cseke Gábor, hogy csak a zongoristákat említsem. A Bartók Rádió tehetségkutató versenyeinek valamennyi győztese (Oláh Cumó Árpád, Szabó Dániel, Bacsó Kristóf, Zana Zoltán, Pusztai Antal, Boros Júlia, Pecek Lakatos András, Pecek Lakatos Krisztián, Horváth Plútó József, Sárközi Lajos, Korb Attila, Koós-Hutás Áron) fellépett nálunk. De más ifjú, szárnyaikat bontogató tehetségeknek is (pl.: Vörös Janka, Tálas Áron) bemutatkozási lehetőséget biztosítottunk. Persze voltak visszajáró vendégek is, mint Dresch Misi és Borbély Misi. De szerepelt nálunk az első magyar női nagyzenekar (Swing Ladies Hungary) és a Budapest Jazz Orchestra is. Montreuxi győzelme után pár nappal nálunk lépett először a nyilvánosság elé Szőke Nikoletta. Az akkor még New Yorkban élő Ráduly Mihálynak 2001-ben mi rendeztünk életében először (és azóta is utoljára) önálló szerzői estet. Közel tíz évnek kellett eltelni ahhoz, hogy olyan produkciót tudjunk ismét színpadra állítani a Romtemplom tövében, amelynél szinte lefolyt a tömeg a domboldalról. Ez pedig Harcsa Veronika nevéhez fűződik, aki 2010-ben egy forró nyári esten, majd 2011-ben egy sokkal didergősebb éjszakán ismételte meg a bravúrt!

A tavalyi Zsámbék Jazz Open zárókoncertjén a Zichy kastély tornatermében. (Ahová az es elől menekültünk be...)

Anya és leánya: Gabi, Karin és a kétségeesés

És mi lesz idén nyáron?
Nagyon sajnálom, hogy idén nem lesz fesztivál. A színvonalból nem szeretnénk engedni, viszont a jegyárakat sem akartuk emelni. Talán, ha jövőre kedvezőbb lesz a helyzet, folytatjuk…