JazzMa

Friss Hírek

A Mester2022. május 18.
Nagy Emma: Synced2022. május 14.
Makovics Dénes 60!2022. május 12.
XV. BODAJKI JAZZ TÁBOR2022. március 22.

Hírek

Duola a Balkánon - Útibeszámoló

Két hete útra keltünk P. Szabó Dániel barátommal, akivel immár öt esztendeje létezik Duola nevű dob-cimbalom formációnk. Erdélybe ugyan minden évben megyünk, de ezúttal egy jóval nagyobb kört sikerült leírni és olyan országokban is bemutatkozni, ahol eddig még nem jártunk. Nagyon hálásak vagyunk minden meghívónknak, hogy ez a három országot érintő, tíz koncertből álló turné létrejöhetett. Erről a JazzMa.hu hírt is adott korábban, ezt a beszámolót a Főszerkesztő Úr kérésére készítettem.

Ha Európában koncertezünk akkor általában autóval utazunk a saját hangszereinkkel együtt, így mindig a megszokott és kidolgozott hangzást tudjuk nyújtani.

Maga az út egyszerre fárasztó és romantikus, izgalmakkal teli, mert hát sok ilyen van, főleg Romániában, ahol elég felelőtlen és agresszív a közlekedési magatartás.

Itt mindenféle helyzet előfordul, az aszfalton sokminden feltűnik, liba, kacsa, fehér ló, de leginkább kóbor kutya. Ezek amúgy Bukarestben falkákban vadásznak. Na meg emberek persze, különféle célokkal, a stoppolás elég általános utazási forma errefelé.

Évente egyszer-kétszer jó felkerekedni, régi helyszínekre ismét eljutva, vagy éppen új embereket megismerve olyan élményekkel és benyomásokkal gazdagodni, amelyek mind beépülnek az aznap esti zenélésbe. A turnészervezés igen kompaktra sikeredett, így az általános napirend a több óra utazás-pakolás-hangbeállás-koncert-alvás programpontokból állt. Nem volt egy sétagalopp, pihenésre is kevés, turistáskodásra pedig egyáltalán nem jutott idő. Nade nem is azért mentünk… Ilyenkor nagyon intenzívek a zenei folyamatok, jól beérnek az új anyagok is. A kocsiban is zenét hallgatunk, ezekről beszélgetünk, ötletelünk és további terveket szövögetünk.


Utunk első állomása Nagyszeben volt. A HÍD Szebeni Magyarok Egyesülete meghívására az Ars Hungarica Fesztivál nyitónapján játszottunk az Átrium Caféban. Serfőző Levente és önkétesekből álló csapata igen szervezetten és profin dolgozik, mind az előkészítő marketing munka, mind a lebonyolítás tekintetében.

Szeben, amúgy Románia egyik legjobb gazdasági helyzetben levő térsége, gyönyörűen rendben tartott, felújított belvárossal, német, pontosabban szász származású polgármesterrel.

Egy nappal előbb mentünk, hogy próbálni, gyakorolni tudjunk az ottani magyar házban. A két napra kísérőt is kaptunk Zsé személyében, aki példásan gondunkat viselte. Koncertünk után jó kis spontán örömzenélés kerekedett két helyi hegedűs kolléga csatlakozásával. A rendezvényen tiszteletét tette Bitay Levente kolozsvári konzul is, akiben közvetlen személyiségű, nagyon nyitott embert ismerhettünk meg.


Innen tovább Székelyföld felé vettük az irányt. Marosvásárhelyen Demeter József, ismert nevén Döme látott vendégül bennünket Jazz&Blues nevű klubjában, ahol a nemrég kialakított, "piano salon" névre keresztelt kamarateremben játszottunk. A hely szerves része a város zenei életének, heti szinten van jazz, blues és népzene, sőt újabban klasszikus zene is. A fellépést követően a közszolgálati rádiónak adtunk egy hosszabb lélegzetű interjút, majd vendéglátónk hagyományos csütörtöki DJ set-jét hallgattuk a szomszédos nagyteremben.

A közlekedés sem mindig problémamentes, de címek keresgélése, pláne eltévedések nem férnek bele a sokszor igen feszítettre hangolt menetbe.

Az történt, hogy a másnap reggel le kellett cserélni a GPS alkalmazást a telefonomban, mert a meglévő Tom-Tom-os a romániai címeket is csak hellyel-közzel tartalmazza, a moldovai, bulgáriai címeket pedig egyáltalán nem. A felmerült helyzetet Döme ajánlására, a "Chip" becenévre hallgató, helyi softwer guru nagy szakértelemmel és rutinnal hamar megoldotta.

Következett két koncert régi barátunk Lázár-Prezsmer Endre szervezésében, aki a környék kulturális életének motorja. Útközben Csíkszereda felé megálltunk Szovátafürdőn, ahol a  Danubius Hotel wellness részlegében másfél órára eltűntünk és a Medve Tóból nyert sós vízben lebegve mostuk le magunkról az út porát. Este a Nagy István Líceum aulájában adtunk koncertet, ahol Kovács László hegedű-tanár kolléga volt a házigazda. Az akusztikai körülmények támasztotta nehézségeket sikeresen áthidalva egy szép este volt. A kis létszámú, de lelkes közönség nagy kedvvel szerezte be a magunkkal vitt lemezeket.


workshopsepsiszentgyorgy.JPG


Másnap délelőtt Sepsiszentgyörgyön egy workshop-ot tartottunk helyi zenészek közreműködésével. Voltak köztük gyerekek és felnőtt, profi zenészek egyaránt. A Kónya Ádám Művelődési Házban megtartott délutáni koncerten néhány saját szerzeményemet, illetve népzene feldolgozást adtunk elő. Utána a városi színházban a néptánc találkozó gálaestje volt, mindenki oda tartott, így mi is drága székely barátainkkal együtt. Hogy az este a büfében milyen italokat és mennyit vettünk magunkhoz, azt jobb, ha nem írom le…


duolamoldavia.JPG


11-én a turné fénypontja, az ismeretlen körülmények izgalma mellett a legnagyobb sikerrel zárult kisinyovi koncert következett. Meglehetősen sok, kb. 7 órás autózás után értük el a Moldovai Köztársaság fővárosát. A határátlépés és a hangszerekkel való zökkenőmentes bejutás érdekében a fellépést rendező Magyar Nagykövetség munkatársai jöttek elénk és vezettek fel bennünket a diplomata sávon.

Bevallom, ezelőtt nem sokat tudtam a többségében román nyelvű moldávok lakta szovjet utódállamról, de benyomásaink összességében rendkívül pozitívak voltak. Az érződő militáris jellegű berendezkedésnek vannak azért előnyei is, ami a rendet és a szervezettséget illeti, mindenki tudja a dolgát és végzi is. Itthon ritkán tapasztalható megbecsülésben és érdeklődésben volt részünk, az itteniek szerény anyagi lehetőségeik mellett zeneszerető és értő emberek. Dr. Mészáros Zsuzsanna és a követség munkatársai részéről végzett szervezőmunka profi volt, csakúgy, mint a szállásunk vagy a koncertterem. A város szívében lévő, kb. a budapesti Vigadó méretű és funkciójú Sala Cu Orgu épületében játszottunk teltház, mintegy 600 lelkes hallgató előtt, akik álló tapsos ovációval jutalmazták produkciónkat. A helyszín amúgy két nagyon komoly versenyzongorával is rendelkezik, egy Steinway és egy Yamaha áll a művészek rendelkezésére. Magyarország Külügyminisztériuma jóvoltából a hangverseny ingyenes volt, a termet kibérelték erre az estére, melynek apropóját Kodály Zoltán születésének 130. évfordulója adta. Az ünnepi alkalomra mi is készítettünk és beillesztettünk egy három összefűzött kompozícióból álló Kodály-feldolgozás blokkot a műsorunkba. A hangverseny után Szilágyi Mátyás Nagykövet Úr vacsorára hívott meg bennünket Sáfi Csaba Konzul Úr társaságában. Másnap jó érzésekkel telve indultunk Bukarestbe, ahol aznap nem volt koncertünk csak megszálltunk útban Bulgária felé.


duolaszofia.JPG


A bolgár fővárosba a Szófiai Magyar Kulturális Intézet meghívására érkeztünk, szállásunk a nagykövetség épületében volt a belvároshoz közel. Mindenki nagyon közvetlen, kedves és segítőkész volt. Első este 13-án a Studio 5 Jazz Club-ban játszottunk, igen profi körülmények között. A hely a nemzeti kultúrpalota épületében található a város közepén. Általában napi két koncertet is rendeznek, az elsőt, úgymond "művészibb" produkciókkal 19 órakor, ekkor játszottunk mi is, majd egy amolyan "bulisabbat" 22-kor. Másnap az intézet kiállítóterme adott otthont a hangversenynek, amely telt ház előtt zajlott nagy sikerrel. Az eseményt Doncsev Toso Igazgató Úr szavai vezették be. Ezt a koncertet az Artisjus Zenei Alapítvány támogatta, amely szervezet emellett a turné útiköltségéhez is hozzájárult.

Azon nagyon meglepődtünk, hogy Bulgáriában mennyire nem ismerik a cimbalmot. Mint az intézetben elmondták, a városban egyetlen ilyen hangszer van, az is használhatatlan állapotú… még jó, hogy hoztunk sajátot.


Szófiából mintegy hatórányi utazással értünk vissza a román fővárosba. Itteni koncertjeink megszervezése a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet részéről Bara Hajnal zenei referensnek köszönhető. Szállásunk az intézet patinás belvárosi épületében volt, ahol másfél évvel ezelőtt is laktunk. 15-én késő este egy előkelő, hangulatos étteremben léptünk fel, ahol a "Life is Beautiful" elnevezésű fesztivál magyar estjének produkcióját adtuk.

A közönség soraiban helyet foglalt Füzes Oszkár Nagykövet Úr és kedves felsége, Kósa András Igazgató Úr a kulturális intézet munkatársaival, valamint a fesztivál főszervezői, a bukaresti operett színház teljes vezérkara is. Csodálatos este volt, a szervezők azzal "fenyegetőztek", hogy még visszahívnak a jövőben.

Másnap a történelmi belváros klubnegyedében játszottunk, a Tudy Zacharescu jazzdobos kollégám által üzemeltetett Tibo' s Soul Club-ban. A helyszín megközelíthetetlensége miatt a több utcányi távolságra levő megállási lehetőség, illetve a hosszas becipekedés próbára tette idegzetünket és fizikumunkat egyaránt. Volt ott cimbalompattogtatás macskakövön, kézzel-lábbal kommunikálás a pakolásban segédkező, semmilyen idegen nyelvet nem tudó alkalmazottakkal, rendőrökkel alkudozás a parkolási pozícióról stb… Ez utóbbi szerencsésen megoldódott egy "Duola" cd átpasszolásával, hogy legyen mit hallgatniuk az éjszakai szolgálatban… Egyszóval gondoltuk, hogy a nehezített pályán innen szép nyerni és sikerült is, aki ott volt jól érezte magát. Koncertünk végezte után nem sokkal villám gyorsan átrendezték a terepet és beindult az igazi, román cigány népzenei alapokon dübörgő "manele" buli.

Utolsó fellépésünkre az egyik legismertebb jazz klubban, a Green Hours-ban került sor. Itt két félidőt is játszottunk, az eddigi egy menetes programokkal szemben. A többlet műsoridő igény miatt így előkerültek repertoárunk ritkán játszott, vagy éppen legújabb darabjai is. A turnét a Székelyföld kivételével angolul végigkonferálva a reakciókból, illetve a koncertek utáni beszélgetésekből kiderült, hogy mennyire kíváncsiak a hallgatók egy-egy zenedarab eredetére és létrejöttének körülményeire. Nem volt ez másképp ezen alkalommal sem, sőt sikerült megjavítani a "hogyan adjunk el lehető legtöbb CD-t nem túl nagy létszámú közönségnek" arányszámot is.

Bukaresti koncertjeink során csodálatos volt megtapasztalni a helyi szervezők részéről tanúsított megbecsülést és a román nemzetiségű közönség részéről azt a nyitott, zeneszerető hozzáállást, amivel produkciónkat fogadták. Ismét megbizonyosodtam róla, hogy ez a mesterségesen szított román-magyar ellentét csupán néhány politikus és szélsőséges csoport játszmája, az átlag emberek körében és a hétköznapi életben ez nem létezik, legalábbis mi sehol sem tapasztaltuk. A közel két hetes úton levés, a megtett 4000 km fáradalmaival, de a koncertek sikerének örömével, röpke 12 óra alatt értünk haza.

Vissza a hírekhez