JazzMa

Friss Hírek

JANIS IN JAZZ2018. május 16.
Egy amerikai az Opus-ban2018. május 13.
Ágoston Béla: Summaya2018. május 10.
Wollny, Michael: Oslo2018. május 09.
Duni, Elina: Partir2018. május 08.
XI. BODAJKI JAZZ TÁBOR2018. április 15.

Hírek

Jazz a Márványteremben – Kovács Gyula Emlékest (1997. február 14.)

Sokszáz/67. rész.

Egészen elképesztő dolog történt 1996 őszén. Történt ugyanis, hogy a MATÁV akkori PR igazgatójával, Nagy Bálinttal szemközti lakásba költözött Kecskeméti Anikó a Bartók Rádió munkatársa. Aki aztán rábeszélte a komolyzenei érdeklődésű Bálintot, hogy támogassa a Bartók Rádió műsorait. Aztán egyszer csak felhívott Bálint helyettese, Szabó Gyula barátom, hogy 1997-től nincs-e valamilyen jazzötletem, amit a MATÁV támogathatna?

Volt! Egyszerre kettő is!

Az egyik az, hogy ne csak heti 1-2 jazzműsor legyen a Bartókon, hanem mondjuk minden nap! Tetszett neki az ötlet.

A másik pedig az, hogy újra lehessen Jazz a Márványteremben sorozatom az ő szponzorálásukkal! Ez is nagyon tetszett neki.

Így aztán, mikor 1996 novemberében a MATÁV megkötötte az 1997-es szponzori szerződést a Bartók Rádióval és szerepelt benne mindkét ötletem anyagi finanszírozására kitérő passzus, gondolom, megremegett Dr. Alföldy-Boruss István kezében a toll.., Becsületére legyen mondva, így is aláírta…

Szóval már januárban elkezdhettem volna ismét a Jazz a Márványteremben sorozatot, de vártam februárig, mert akkor volt a magyar jazztörténet egyik kiemelkedő dobosa, Kovács Gyula halálának 5. évfordulója!

Azért itt is történt egy kis svédcsavar… Ti. az 1995 első felében rendezett „Jazz at the Marble Hall” sorozatom napja hétfő volt. Az 1997-es újrakezdést viszont csak úgy engedélyezte Bartókos főnököm, ha átteszem a koncerteket péntek estére!

Azt hitték, hogy ezen majd jól felkapom a vizet, de mosolyogva mondtam, így még jobb is, hisz szegény Gyula 1992. február 13-án halt meg.

Így 1997. február 14-én Kovács Gyula Emlékesttel kezdhetem majd az újrainduló sorozatot!

A tervek szerint az első részben Gyula két jóbarátja, Kőszegi Imi és Pecek emlékezett volna az egykori legendás dobpárbajokra, majd a második részben a Leaders (Tomsits-Babos-Pege-Kőszegi) rótta volna le kegyeletét Gyula előtt.

Így is nyomtattuk ki és postáztuk januárban a meghívókat, de az élet közbe szólt, hisz 1997. január 22-én meghalt „Ablakos” Lakatos Dezső, s így utólag úgy döntöttem, hogy rá is fogunk emlékezni. De erről bővebben majd jövő hétfőn…

Térjünk vissza tehát a Jazz a Márványteremben sorozatom 1997. február 14-i koncertjének I. részéhez!

A Kovács Gyula Emlékestet a legendás dobpárbajok (Kovács-Kőszegi-Pecek) felidézésével a két egykori párbaj társ Kőszegi Imre (1944) és Lakatos „Pecek” Géza (1944-2005) kezdte. Ezt ott a helyszínen rögtönözték minden előzetes megbeszélés nélkül, és utólag a „Kollektív improvizáció Gyula emlékére” címet kapta. Mondanom sem kell, hogy a szám befejeztével szinte felrobbant a tapsvihartól a dugig telt Márványterem.

Gyula közkedvelt figurája volt a magyar jazzéletnek, és előtte tisztelegve eljöttek a családtagok, barátok, egykori tanítványok szép számmal. De eljöttek az 1995 tavaszi Jazz a Márványteremben sorozat törzsvendégei közül is sokan. Csillogó szemmel, boldogan gratuláltak nekem, hogy nem adtam fel a küzdelmet, és sikerült újra indítanom a sorozatot!

A „veteránok” dob duója után Kőszegi Imre (aki Kovács Gyulától vette át a tanári posztot a Jazz Főiskolán) három kedvenc tanítványát hívta be a terembe, akikkel három különböző jazz stílusban játszottak.

Közülük elsőként Tiba Sándort (1972), akivel a so called „mainstream”-et mutatták be.

Aztán jött Németh Ferenc (1976), akivel jazz-rockot játszottak.

Harmadikként pedig „Sárvári” Kovács Zsoltot (1968), akivel free jazz produkciót adtak elő.

Az első rész végén pedig a három tanítvány dobpárbajozott „Mindent bele trió” címmel.


Vissza a hírekhez