Felemelő érzés lemezt készíteni
A Gáspár Károly Trió pár évvel ezelőtti koncertjét követően - az egyébként klasszikus zenén felnövő - párom elismerően bólogatott: Ez teljesen rendben volt! A "jó ember" meg mit tehet, hát bólogat az asszonynak... Születésnapja alkalmából köszöntjük Gáspár Karcsit, és minap megjelent új lemezéről beszélgettünk.
Col Legno (CL): Mi volt az előzménye a "Philosophy" című legújabb lemezednek?
Gáspár Károly (GK): „Philosophy” a címe a lemezen első „track”-ként felcsendülő kompozíciómnak, és mivel rendkívül kifejezőnek tartom, úgy döntöttem, hogy az új, immáron harmadik Gáspár Károly Trio lemez is kapja ezt az elnevezést, mely a Tom-Tom Records gondozásában jelent meg március végén.
Maga a dal azért lett „Philosophy” -tehát „Filozófia”-, mert azt gondolom, sok mindent megjelenít az általam vallott zenei ars poetica-val kapcsolatban.
Amikor 2019-ben megjelent a trióm második albuma, a „Salvation” (Tom-Tom Records), máris azon kezdtem el gondolkozni, milyen jó lenne ismét stúdióba vonulni, és elkészíteni egy újabb korongot. Tudom, hogy mohóságnak tűnik, de annyira megtisztelő, inspiráló, és felemelő érzés lemezt rögzíteni, majd a kezemben tartani a CD-t, hogy ebből sosem elég.
Itt kell megemlítenem a Tom-Tom Studio és Records részéről Dorozsmai Pétert és Magyari Erikát, akiktől a „Salvation” óta annyi támogatást, szeretetet és elismerést kaptam, hogy azt csak a Szüleim és a párom, Diána „szintjéhez” tudom hasonlítani.
Természetesen hálával tartozom mindenkinek a Tom-Tom részéről, illetve hatalmas köszönet az NKA-nak is, a lemez elkészítéséhez nyújtott segítségért!
CL: Mi az oka annak, hogy egy ideje Balázs és Bendegúz a zenészpartnereid?
GK: Drága barátaimat, Horváth Balázs bőgőst, és Varga Bendegúz dobost régóta ismerem, és játszottunk is együtt alkalmi formációkban. Aztán 2016-ban a BMC egy nagyszerű lehetőséget kínált számomra, mégpedig azt, hogy a stúdiójukban rögzíthetek egy triós anyagot, ingyen és bérmentve, majd megkapom a kész felvételt keverve. Ekkor döntöttem úgy, hogy megkérdezem Balázst és Bendét, volna kedvük összepróbálni néhány saját számomat, és megcsinálni ezt a felvételt? Hála Istennek, igent mondtak, így született meg a trióm első lemeze, a „The Outsider”, melyet a Hunnia Records vett a szárnyai alá 2017-ben.
Ezen a ponton ismét a köszönet ideje jött el, hiszen örök hálám Gőz Lászlónak, Bognár „Bogi” Tamásnak, és mindenkinek a BMC részéről, no és Hunka Róbertnek és stábjának a Hunnia Records oldaláról!
Engedd meg, hogy arról is beszámoljak, a JazzMa.hu különböző szavazólistáin a „The Outsider” és a „Salvation” rendkívül szép eredményeket ért el, de az szintén nagy büszkeség, hogy mindkét albumot Fonogram-díjra jelölték.
Bízom benne, hogy a „Philosophy” is hasonlóan szerepel majd, vagy még inkább sikeres lesz! Persze a legfontosabb a Közönség véleménye.
CL: Milyen jellegű lemezborító terveid voltak? Egyáltalán ez a borító hogyan készült?
GK: A „Philosophy” borítóját, és a hozzá tartozó fotókat Szász Veronika „Veni” készítette. Az volt a kérésem Felé, hogy a zenéhez passzoló, elegáns hangulatú fotó szülessen rólam, és ezt „Veni” zseniálisan megoldotta. Nem tagadom, néhány Bill Evans lemez borítója is inspirált ezúttal; ugyanis szerettem volna, ha egy hasonló kisugárzású „cover” jön létre, mint amelyek a nagy géniusz albumaira voltak jellemzőek. Úgy érzem, sikerült.
CL: Mik a kedvenceid az albumról, és miért?
GK: A „Philosophy”-n nyolc dal hallható, hat saját kompozícióm, és két jazz standard. Egyik kedvenc balladám, Jule Styne gyönyörű melódiája, az „I Fall in Love Too Easily”, és Johnny Mandel szépséges szerzeménye, az „Emily” a szóban forgó örökzöldek.
Nehéz kérdés ez a „kedvenc ügy”, úgy érzem, nem tudok választani, hiszen minden „track” az én, illetve a mi gyermekünk.
Arról viszont konkrét információval tudok szolgálni, hogy eddig a „Nem félek már” című dalom tűnik befutónak azok között, akik megtiszteltek minket, és „play” gombot nyomtak a „Philosophy” kapcsán.
CL: Amikor komponálsz, azt hogyan képzeljük el? Majd a muzsikálás során mit, és hogyan tesz hozzá ehhez bőgős és dobos kollégád?
GK: Nincsen állandó metódusom a zeneszerzést illetően. Van, amikor egy-egy történés, esemény hatására születik meg bennem a melódia, de az is előfordul, hogy a zongoránál ülve, „játszogatva” alakul ki egy kompozíció.
Bevallom őszintén, egészen egyszerűen, szép darabokat szeretek írni. Nagy hatással van rám a klasszikus muzsika -Bach, Mahler, Wagner, és még folytathatnám a sort-, és a jazz standard-ek világa, de próbálom kialakítani a saját stílusomat. Jók a visszajelzések a szerzeményeimet illetően, és amire különösen büszke vagyok, olyan emberek is szívesen hallgatják a dalaimat, akik nem kifejezetten jazz rajongók.
Amikor új számokat nézünk meg Balázzsal és Bendegúzzal, mindig határozott koncepcióval érkezem, ugyanakkor teljes nyitottsággal az ötleteik felé. Sokszor előfordult -most, a „Philosophy” kapcsán is-, hogy egyikük, vagy mindkettejük tanácsát követve véglegesítem egy dalom játszási formáját, mert rájövök a próbán, hogy amit otthon elképzeltem, az mégsem olyan „frankó”. Egyébként nagyon jól esik, hogy Balázs és Bendegúz aktívan részt vesznek a próbafolyamatban, ilyen téren is, és nem „csak” lekísérnek, követve az utasításaimat. Ez is azt mutatja, hogy a magukénak érzik ezt a zenét, ezt a triót. Nagy ajándék ez számomra!
CL: Mik a tervek erre az évre a trióval?
GK: 2020 márciusa előtt sem volt könnyű terveznie egy jazzistának, na de azóta... Most azért mégis bizakodó vagyok, hiszen egyre jobban alakulnak hazánkban az oltási számok. Lassan, de biztosan haladunk a teljes nyitás felé, és ami a legfontosabb, meg is kell őriznünk azt, mert azt gondolom, még egy leállás olyan szinten küldené padlóra a kultúrát, ami már felfoghatatlan károkat okozna. Isten mentsen meg ettől mindannyiunkat!
Ha minden jól megy, ősszel és télen játszunk egy-egy lemezbemutató koncertet a BJC-ben, és az Opus Jazz Clubban is színpadra lépünk valamikor még ebben az évben. Sajnos konkrét dátumokat nem tudok még mondani.
Ami viszont már „beíródott” a naptáramba, az bizony két fellépés augusztusban a Debreceni Bor- és Jazznapok keretében. Ráadásul mindkét alkalommal három-három kivételes tehetségű fiatal jazz zenésszel egészül ki a trióm, hiszen augusztus ötödikén Dimák Patrik, Pethő Csaba és Oláh László csatlakozik hozzánk, akik nagyszerű gitárosok, majd nyolcadikán az ifjú jazz díváké lesz a főszerep, Barcsik Bogi, Claudia Castagno, és Eck Léda személyében. A Stég színpadon leszünk láthatóak-hallhatóak, minden további részlet hamarosan a fesztivál honlapján és Facebook oldalán elérhető lesz.
Itt ragadom meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak Maloschik Róbertnek, aki a koncertek szervezőjeként invitált bennünket Debrecenbe játszani!
Persze Robinak -többek között- azért is nagy-nagy hála jár részemről, mert felismerte bennem a lehetőséget, képességet, miszerint érdemes lemezkritikák írásával foglalkoznom. Történt ugyanis, hogy Ő kért fel 2013-ban egy Carla Bley lemez recenziójának elkészítésére a JazzMa.hu számára, és azóta bizony nem telt el úgy hét, hogy ne írtam volna -nagyon szívesen- legalább egy kritikát!
Igazi szerelmemmé vált az írás, mint ahogyan a rádiózás is, amelyet 2016 májusa óta van módom csinálni a Karc FM-nél, a JazzKarc című műsor által. Tudom, kezd egy Oscar-díj köszönőbeszédére hajazni ez a riport, de kikívánkozik belőlem az őszinte hála Gajdics Ottó Főszerkesztő Úr, és az egész Karc FM csapat felé a lehetőségért, szeretetükért és támogatásukért!
A köszönet és hála szavakkal összefüggésben jutott eszembe egy zárógondolat. A legnagyobb dolog az életben, ha egy embernek van kinek/kiknek köszönetet nyilvánítania, mert ez azt jelenti, hogy szeretik és bíznak benne.
Hogy stílusos legyek, köszönöm az interjút, Col Legno!
Fotók: Handó Gergely és Szász Veronika "Veni"
